Szinte véletlenül tudta meg, hogy koronavírusos
Tibor, a 43 éves bodrogközi kamionos valószínűleg az elsők között esett át a koronavírus-fertőzésen. Nem zárkózott el attól, hogy elmondja olvasóinknak a betegséggel kapcsolatos tapasztalatait. Megfertőződése március közepére tehető, amikor a kormány a külföldön dolgozó polgárait autóbuszokkal szállíttatta haza.
Fiatalemberünk Belgiumban dolgozott, s mert cégük vezetője is úgy látta biztonságosabbnak, ha alkalmazottai hazamennek, ezért nyolcadmagával Tibor is hazaindult. Utazás közben csak néhány alkalommal álltak meg egy-egy rövid időre, és minden gördülékenyen zajlott.
Az osztrák határhoz érve tapasztaltak először kisebb káoszt, az autóbusz sofőrje számára is csak itt derült ki, hogy utasait Bazinba kell fuvaroznia.
Ott egy rendőrtiszti középiskola kollégiumában lettek hármasával elszállásolva.
A néhány emeletes épület nemrég lehetett felújítva, mert egészen komfortosnak bizonyult. Itt kellett eltölteniük a fertőzötteknek 21, az egészségeseknek 10 napot. De a többit már az események elszenvedője mondja el.
„Kifejezetten elégedettek lehettünk az ellátással, az étkezést az iskola konyhája biztosította, a szobához járt egy tusoló és egy WC is. Az ennivalót az ajtó elé tették számunkra. Rendelkezésünkre állt telefonon, pszichológus, könyveket és folyóiratokat is kérhettünk, csak a szobát nem volt szabad elhagynunk.”
„Szobatársaimnak is maradniuk kellett még öt napot, de már nem lakhattak velem közös szobában, s miután újra negatív tesztet produkáltak, ők hazautazhattak. Furcsa módon, nekem sem mondták azt, hogy fertőzött vagyok, de a járvány kezdetén még a fertőzöttekről készült egy lista, amelyen én is szerepeltem, így lett számomra világos, hogy fertőzött vagyok” – vág bele a történetmesélésbe Tibor.
Arra a kérdésre, hogy milyen tüneteket észlelt magán, elmondta, hogy a tesztet követően heves fejfájásai lettek, amilyenek korábban soha sem gyötörték. Ezek hol elmúltak, hol meg újra visszatértek. Azt is tapasztalta, hogy időnként hevesen kezdett el verni a szíve, illetve az ízeket furcsának találta, mintha fémeket szopogatott volna. A tesztet még kétszer megismételték, majd a fertőzés elmúltával hazaengedték.
A furcsa szájíz még egy hónapon át elő-előjött, azóta viszont semmilyen tünetet sem tapasztalt magán. Igaz, karantén idején is igyekezett edzeni a testét és vitaminokat szedett.
Amit viszont a legfurcsábbnak tartott: Bazinban nem volt velük orvos, betegségét mindennemű gyógyszer nélkül győzte le.
„Miután hazajöttem, feleségem és gyermekem nagyon szerette volna, ha a járvány végéig itthon maradok, ám amikor felhívott a főnökön, hogy neki olyan sofőrre van szüksége, aki már átesett a fertőzésen, így nem kell tartania attól, hogy újra beteg lesz, én azonnal visszamentem dolgozni” – folytatta Tibor.
S hogy hol fertőződhetett meg? Ezt nem tudja, lehet, hogy még munkavégzés közben, az sem kizárt, hogy úton hazafelé az autóbuszban. De annak nagyon örül, hogy miatta senkinek a tesztje sem lett pozitív.
– zárta a beszélgetést Tibort.
