Szépséges Csallóköz - Bemutatkozik a DunaVit Dunamenti Tájvédelmi Társulat
A Csallóköz természeti kincseinek feltérképezése és megőrzése a célja a bő egy évvel ezelőtt Somorján megalakult DunaVit–Dunamenti Tájvédelmi Társulásnak. Eddigi munkájukról, egy eltűnt, és a feledés homályába veszett csallóközi folyó nyomvonalának a felkutatásáról készültek azok a fotók, amelyekből a somorjai Moziban nyílt kiállítás.
A kiállítás megtekintése után egy forró csokoládé társaságában találkoztam a szervezet alapítóival, a bakai Mészáros Csabával, a somorjai Tóth Lászlóval és a nyékvárkonyi Fodor Péterrel. Elmondták, hogy a szervezet megalakulása szorosan összefügg a Broz (Pozsonyi Regionális Tájvédelmi Szervezet – Bratislavské regionálne ochranárske združenie) tavalyi petíciójával, amely az ország területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben maradt részeinek szorgalmazott megfelelő védelmet. Az aláírásgyűjtéssel azt akarták elérni, hogy megváltozzon a bősi vízerőmű üzemeltetési gyakorlata. A Duna árterében található vizenyős területek és ártéri erdőségek jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid lekötéséhez, természetes vízgyűjtő területként működnek és védelmet biztosítanak az aszályos időszak idején. Ehhez a petícióhoz csatlakozott Tóth László, a DunaVit egyik alapító tagja, mert azt akarta, hogy a magyar közösség is támogassa a petíciót, amely aztán magyar nyelven is megjelent.
– mondta Tóth László.
2020 novemberében sikerült hivatalosan bejegyeztetni a társulást, amely a természeti és kulturális értékek védelme mellett a környezettudatos gondolkodás népszerűsítését, és az ezzel összefüggő környezettudatos turizmus fejlesztését is célul tűzte ki. A határon átnyúló kapcsolatok erősítését és a tapasztalatszerzést a környezetvédelem területén szintén elengedhetetlennek tartják. Nem utolsósorban pedig a fiatal generációknak szeretnének utat mutatni, hogyan lehet harmóniában élni a természettel.
– sorolta Tóth László.
A közösségi oldalukon folyamatosan új információkat osztanak meg, így próbálják tájékoztatni az érdeklődőket. A szervezet több mint egy tucat tagja szinte minden akción ott van és segítenek, ahol kell.
A DunaVit első közgyűlését, akárcsak a korábban említett fotókiállítást, a somorjai Mozi klubban tartotta meg. Mint mondták, ez a legkézenfekvőbb találkozóhely, egyfajta törzshelyként is szolgál számukra, ahol a hozzájuk csatlakozók is megtalálják őket.
A DunaVit–Dunamenti Tájvédelmi Társulat négy hónapos munkájából fotókiállítás készült, amely egyáltalán nem mindennapi témát dolgoz fel. Célja egy elfeledett csallóközi folyó nyomainak feltárása és bemutatása. A folyóról Földes Gyula, a Felső-Csallóközi Árvízvédelmi Társulat igazgatója így emlékezik meg 1896-ban kiadott könyvében: ,,Ezen vízfolyás még a múlt században, Csukárpaka község határában ma is Gödör Mónaként nevezett éles kanyarjában, cölöpös malmot hajtott... A vízfolyás neve régen Barcs, most Bács, Macházánál Bercse-ér.” (Földes Gyula–Rudnay Béla: Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről című, Koncsol László által szerkesztett kötet 1999-ben a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban is megjelent. A szerk. megjegyzése.)
– mondta el Mészáros Csaba. Fodor Péter a témát folytatva megemlíti, hogy a vizek, csatornarendszerek revitalizációjához a sok munka és pénz mellett politikai akarat is szükséges.
"Az elveszett folyók vizsgálatát nem a Barcs folyóval kezdtük, hanem általánosságban véve a Csallóköz területét kezdtük drónfelvételek segítségével feltérképezni. Egyre kisebb a talajvíz utánpótlása. A Csallóközt egykor felszabdalták a folyók, a patakok. Ezek a vizek a Dunával voltak összekötve, és amikor a Duna megáradt, egynémely patak a hordalékok általi feltöltődések miatt új utat tört magának, s áthelyeződött vagy végleg eltűnt. Napjainkban pedig az ember egyre nagyobb területet akar birtokba venni, megművelni és beépíteni, így évszázadok alatt sikerült eltüntetni a folyókat, patakokat. Vajon kellett-e, szabad volt-e ilyen mértékben belenyúlnunk a természet működésébe?" – tette fel a kérdést Fodor Péter.
2021 áprilisa óta sokat dolgoztak az eltűnt, elfeledett Barcs folyó nyomvonalának felderítésén.
Több mint 40 órát időztek terepen, 38 kilométert barangoltak be, 9 község határát érintették és több száz fotót készítettek. 23 légi felvétel, 8 tájkép, 3 nagyméretű fotókollázs és érdekességként egy speciális térkép is látható a somorjai Moziban nyílt kiállításon, amelyen a folyó utolsó ismert nyomvonalát is feltüntették. A továbbiakban egy dokumentumfilm forgatását és egy könyv kiadását is tervezi a csapat. Ehhez gyűjtik az anyagokat és a pénzt.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/42-es számában.
