Szepesi Imre, a lévai iskolaalapító
2025. január 9-én volt 150 éve, hogy elhunyt a lévai születésű piarista paptanár, nyelvész, egyházi zeneszerző, Szepesi Imre, akinek nevéhez a lévai zárdaiskola megalapítása fűződik. A Reviczky Társulás Lévai Történelmi Arcképcsarnokában az ő gondolati emléktáblája is megtalálható.
Amint arról korábban Müller Péter, a társulás keretében működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály vezetője beszélt, a gondolati emléktáblák ötlete a Léván összetört magyar nyelvű emléktáblák, valamint a lévai magyar szervezetek és intézmények rendszeresen megrongált tábláinak szomorú tényéből született, s mivel az ilyen emléktábla csak gondolatban létezik, senki által össze nem törhető!
A neves lévai személyiségek életútját és munkásságát bemutató emléktáblákból álló állandó tárlatot a Reviczky Ház kis közösségi termében 2013 decemberében mutatták be.
– 2015 februárjától a neves lévai személyiségekről tartott előadások után a hallgatóság egy rövid megemlékezés után közösen leplezi le a bemutatott híres lévai arcképes életrajzát és gondolati emléktábláját. Ezt követi a gondolati emléktábla megkoszorúzása, majd egy égő mécsessel az emlékezés lángját helyezzük az emléktábla alá. Így bővül fokozatosan a Lévai Történelmi Arcképcsarnok – Gondolati emléktáblák elnevezésű állandó tárlatunk – tette hozzá Müller Péter.
Ilyen gondolati emléktáblát kapott a klasszika-filológus egyetemi tanár, Szepesi Imre is.
„Léván született 1811-ben. 1826-ban belépett a piarista rendbe, majd a privigyei, kis-szebeni és budai piarista gimnáziumok tanára lett. 1842–48 között Vécsey báró fiainak nevelője és házitanítója Sárközön. Itt mérsékegyleteket alapított. A pesti piarista gimnáziumba visszatérve kezdi meg tankönyvírói munkásságát. Görög és latin nyelvtankönyvei híresek voltak, az utóbbi 200 000 példányban kelt el. A kor szokásainak megfelelően latin nyelvű ódákat írt neves alkalmakra, pl. 1865-ben az MTA új palotájának megnyitására. Az MTA 1858-ban levelező tagjának választotta. Jeles zenész, egyházi zeneszerző volt, sokat foglalkozott az ifjúság zenei oktatásával” – olvasható az emléktáblán, amely arról is tájékoztat, hogy 1861 és 1864 között Szepesi a pesti kegyesrendi főgimnáziumnak volt az igazgatója, 1865-től egyetemi magántanár, 1870-ben pedig a klasszikus nyelvészet rendes tanára, majd tanszékvezetője lett a pesti egyetemen.
Az iskola megnyitását Szepesi már nem élhette meg, mert 1875 elején Pesten elhunyt. Álmát végül a lévaiakból alakult ún. Szepesi bizottság váltotta valóra Sándor János hercegprímás segítségével, amikor 1880-ban a Kazy-féle házban megnyílt a lévai leányiskola és óvoda.
Megjelent a Magyar7 2025/4. számában.
