Szenzációs kiállítás egy különleges helyen
Tavalyelőtt májusban jártam Köbölkúton Puss Sándor atyánál, amikor még javában folyt a Szent Corona-rotundakápolna építése. Mára elkészült, és az atya azóta se tétlenkedik. Nagyszabású kiállítást készít elő a körkápolna emeleti termében, ahol a Felvidéken eddig nem látott könyvritkaság is a nagyközönség elé kerül, amit most még páncélszekrény őriz. Sándor atyával erről beszélgettünk.
A körkápolna szép összefogásból épült. Több helyről jöttek munkások, akik az atyával együtt dolgoztak a tornyon. Evangelizá-ciónak is felfogható a közös munka. A köbölkúti templomkertben álló toronykápolna a Kr. u. a második században élt Szent Corona vértanú tiszteletére épült, aki kínvallatása ellenére kiállt Krisztusba vetett hitéért. A többi között a járványok elleni küzdelem védőszentje. A torony minkét emeletén kiállítótermek vannak, az állandó tárlatot Stampay János, egykori köbölkúti kántortanító imakönyveiből állították össze.
Most egy időleges kiállítás készül, amely szinte szenzációszámba megy. Májusban a Felvidéken eddig még nem látott „könyvritkaság” kerül a nagyközönség elé.
Gondoltam, kicsit megpihenhetek az építkezés után, csakhogy ahogy a jezsuita pápa nem lankad, hát engem sem hagy tétlenül. Idén májusra váratlanul meghirdette a gyermekek első világtalálkozóját – ehhez szeretnék csatlakozni ezzel az új (egyelőre) vándorkiállítással.
Eddig úgy tudtuk a Károli-biblia, közismert nevén a vizsolyi biblia a legrégibb nyomtatott magyar Biblia. Honnan ez a felfedezés?
Igen, ez van a köztudatban, csakhogy amint a legrégibb írott szövegünk, a Halotti beszéd sem pontosan Deákin született, csak ott találták meg, úgy a Bibliánk esetében is pontosítani kell.
További fennmaradt bibliafordításunk a 15. századból származik, de ezek csak töredékek, amelyeknek a magyar nyelvezete nagyon gyatra. Ez azonban, ami most kerül kiállításra, csodás magyar nyelvtudásra vall. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kisebb-nagyobb módosításokkal a 20. század közepéig ezt használta a magyar katolikus papság.
Ennek a Bibliának mi a neve? Hogyan lehet azonosítani?
Éppen ez az, amiért érdekes lehet a felvidékiek számára! Adatbázisokban keresgélve sehol sem található. Valóban ritkaságnak számít, és joggal mondhatjuk, hogy a legelső, mert ez az első teljes bibliafordítás, amely tartalmazza mind a 72 bibliai könyvet magyar nyelven. A Jordánszky és a Károli-féle is hiányosak. Káldi György jezsuita szerzetes nevéhez kötődik a beazonosítása. Bécsben adták ki, nyomtatásban 1626-ban. Tudtommal akkor kétezer példányban, de már ennek a tizede sem létezhet.
Erre miből lehet következtetni?
Kapcsolatban vagyok a nagyszombati Könyvmúzeummal, nekik csak a második kiadás van meg 1732-ből, amelyet már ott, az egykori nagyszombati egyetemen nyomtattak. Ezt a száz évvel későbbi példányt már csak ott helyben tanulmányozhatom, összehasonlíthatom az egyes magyar teológiai kifejezéseket.
Az idő azért is sürget, mert nemrég beszéltem a Szlovák Tudományos Akadémia levéltárosával, és őket is érdekli a könyv. Elmondta, hogy eddig ők is csak egy második kiadásról tudtak, méghozzá egy Pozsonyhoz közeli plébánia könyvtárában (a külföldi könyvgyűjtők miatt nem adunk meg pontos címet). Bár tudok egy Pozsony közeli plébánián egy első kiadásról is, de az hiányos, és nagyon megrongálódott. Magyarországon húsz példányt tartanak nyilván, ezért nem is tartom fontosnak ott kiállítani. A Felvidéken annál inkább, és abban bízom, hogy talán éppen ez a MAGYAR7-ben megjelenő cikk kelti fel a figyelmet.
Amint mondja, a Felvidéktől eltérően Magyarországon ismertebb ez a biblia. Nem lehet, hogy csak számunkra jelentős, mivel szerzője felvidéki, nagyszombati születésű?
Épp itt van a csavar! Pár éve derült csak ki, hogy nem is Káldi György fordításáról van szó az ún. Káldi-féle biblia esetében. Közismert, hogy a protestánsok már 1590 táján kiadták a bibliájukat, és erre adott reakciónak is tekinthetjük a katolikus, jezsuita fordítást. Ahogy Pázmány Péter írja, a kiadást anyagilag támogatja, hogy készüljön egy sokkal jobb, hitelesebb fordítás.
S hadd jegyezzem meg, tavaly, 2023-ban másik híres felvidékiről is meg kellett volna megemlékezni: 1723-ban született Érsekújvárban Pray György SJ jezsuita, róla kapta nevét a Pray-kódex. Az olvasókat formálni kell, nem csupán informálni, mert az információáramlat könnyen deformációhoz vezethet.
A kiállítás május 12-től 28-ig lesz megtekinthető.
Megjelent a Magyar7 2024/19. számában.
