Szent István szellemisége megtölti a templomok padjait
A mátyusföldi Deákin zajlott le augusztus 17-én a koszorúzással, helytörténeti ferenciával és ökumenikus szentmisével egybekötött VIII. Országos Szent István Király Ünnepség a Csemadok szervezésében.

A Szent István királyt és az államalapítást ünneplő közönség már nyolcadik alkalommal vehetett részt a Vágsellyei járáshoz tartozó Deákin megszervezett központi, országos megemlékezésen. Ebből az alkalomból Deáki falu szíve, az emlékmű és a Nagyboldogasszony római katolikus templom is mindig ünnepi díszbe borul. Deáki Község Önkormányzata, a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, valamint Deáki Alapszervezete ezúttal is kitett magáért, és roppant színvonalas rendezvényt állított össze a szent király tiszteletére.
Az ünnepség régitótörténeti konferenciával vette kezdetét, amelyen ezúttal Alsószeli, Diószeg és Nagyfödémes mutatkozott be.
Alsószelit Szabados László, a férfi Daloskör és a Varsás hölgykórus képviselte. Diószeget Csanaky Eleonóra, Krommer Rudolf és a DióHéj citerazenekar mutatta be, míg Nagyfödémes kultúrtörténetét Szabó László és a Csemadok mellett működő felnőtt irodalmi színpad képviselte. A konferencia nyitányaként Jakócs Krisztina, Deáki polgármestere mondott ünnepi beszédet, és a közönség Bukovszky Dorottya szavalatát is megcsodálhatta.
A helytörténeti konferenciát követően a nagyközönség és az országos szervezetek megkoszorúzták a Nagy János által felállított Szent István emlékművet Deáki központjában. Közreműködött a Csemadok Deáki Alapszervezetének Nefelejcs Énekkara G. Bukovský Zsuzsanna vezényletével. Az ünnepi szónok a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke, Baranyai Alajos volt.
Kiemelte, jövőt csak a kultúráját, múltját ismerő és tisztelő nemzedékekkel lehet épiteni. Egy olyan korszakban, mint amilyen a miénk, amikor már szinte mindent kétségbe vonnak, alábecsülnek vagy félremagyaráznak, Szent István tevékenysége, országalapító nagysága szinte egyedüli és megkérdőjelezhetetlen.
– hangsúlyozta ünnepi beszédében Baranyai Alajos.
– mondta portálunknak Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, aki szintén elhelyezte az ünnepi koszorút.
A koszorúzást követően a Nagyboldogasszony templomban ünnepi ökumenikus szentmisére került sor. Az idei celebrátor Mons. Tóth László kanonok és nagytiszteletű Édes Ákos református lelkész volt. Az ünnep fényét Mórocz Virág énekművész és Ternóczky István orgonaművész közös előadása emelte.
A kanonok szónoklatában a jólét fogalmát járta körbe. Szent István nem csak megélhetést biztosított a népnek, hanem hitet és krisztusi lelkületet is. Ezt bizonyítja az a rendelkezése is, hogy minden tíz faluban templomot kellett építtetni. „Vajon ezer év múlva is áll majd ez a templom, lesz, aki ideüljön a helyünkre?” – tette fel a kérdést a kanonok. Szent István komolyan vette a keresztény küldetést, apostoli lelkületű király volt. Éppen ezért példakép.
Édes Ákos református lelkész az új kenyér ünnepének szempontjából közelítette meg a Szent Istváni ünnepkört. Rámutatott arra, hogy Szent István irigyei sokáig terjesztették azt, hogy az államalapító király kizárólag politikai megfontolásból vette és vetette fel népével a kereszténységet.
De ha csak az Imre herceghez írt intelmeit vesszük is figyelembe, ez a rágalom eleve megcáfolható. Hiszen Szent István saját magának és utódjának is életútként vetette fel a hit követését. Krisztusban való, új, igaz életet, emberséget követett.
A nagytiszteletű lelkész kiemelte, minden embernek megvan az esélye a változtatásra az élet alapvető dolgaiban is. Az ember ragaszkodhat a régi megrögződéseihez is, de sikerülhet önmaga fölébe is kerekednie, és felelősséget vállalni önmaga sorsa alakulásáért. Azok a nagy emberek, akiknél az igen-igen, a nem-nem, és képesek önmaguk fölébe nőni, ha van bennük jóra vezérlő lélek, és ennek engedelmeskednek. Ezek az emberek nem elhagyják a templomok padjait, hanem megtöltik azokat.
