Szencen már tíz százalék az ukrán menekültek aránya
Szencen 2011-ben 2467 lakos vallotta magát magyarnak, ami a város lakosságának 14,47%-át tette ki. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján ez az arány tovább csökkent.
A magukat első helyen magyarnak vallókat számítva számbelileg ugyan nem olyan jelentős mértékű a magyarok számának (2287) csökkenése, arányaiban azonban már jelentősebb a különbség: 2021-ben ugyanis már csak 11,37% volt az itt élő magyarok aránya. Ha beszámítjuk a magukat második helyen magyarnak vallókat, az arány akkor is csak 12,91%, azaz jócskán a 15 százalékos nyelvhasználati küszöb alatt van a város – immár másodszor.
Általában Kelet- és Észak-Szlovákiából érkeznek, akik a jobb élet reményében először a fővárosban telepednek le, majd néhány éven belül házat vesznek Szencen vagy a környéken.
Németh Gabriella önkormányzati képviselő szerint az új városrendezési terv még mindig nem készült el, csak a régihez fogadtak el több változtatási javaslatot. A magyar képviselők rendre nem szavazták meg ezeket a módosításokat, mivel nyilvánvaló volt, hogy ezáltal a magyarok részaránya még inkább felhígul.
– fogalmazott lapunknak az önkormányzati képviselő hozzátéve, az infrastrukturális fejlődés azonban elmaradt.
– tette hozzá Németh Gabriella.
Az ukrajnai orosz invázió már milliókat üldözött el az otthonaikból, akik közül sokan Közép-Európa országaiban, többek közt Szlovákiában találtak menedéket. Újabban egyre többen mondogatják, hogy az Ukrajnából menekülő tömegek jelentősen megváltoztatják térségünk lakossági összetételét és demográfiai helyzetét. Csehország és Ausztria is rekordszámú lakoshoz jutott az ukrán menekültek által, Szlovákiában pedig, ahol a háború kitörése óta több mint 90 ezer ukrán kapott ideiglenes menedéket, könnyen előfordulhat, hogy az ukrán lesz a második legnagyobb kisebbség a magyar után.
Sok ukrán menekült Szencen telepedett le, de segítség az állam részéről ezúttal sem érkezett az önkormányzatoknak.
"Az ukrán menekültek kapcsán az állam ugyanúgy magára hagyta az önkormányzatokat, mint annak idején a koronavírus-járvány kitörésekor. Ígéretek akkor is voltak, de a kiadások nagy részét akkor is az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodniuk, mint ahogyan az állam a mai napig nem adott egyetlen centet sem a menekültproblémával kapcsolatos kiadásainkra sem. A tavaly elfogadott költségvetésünkben pedig nem volt olyan tétel, amiből az ukrán menekültek ellátását fedezni lehetett volna, így ezt a pénzt egyéb területektől kellett elvonni. Több tervezett beruházás, illetve általános kiadás nem valósulhatott meg – mondta a képviselő asszony hozzáfűzve, természetes, hogy segítenünk kell, és a menekülteket be kell fogadnunk, de el kell mondani azt is, hogy ez óriási terhet jelent az önkormányzatok számára. Szenc lakosságának például már a 10%-át meghaladja a hivatalosan itt tartózkodó ukrán menekültek száma, a város 20 ezer lakója közül már 2000 körüli a számuk."
– folytatta a képviselő. Mint mondta, kiadásaik nagy része az integrációs központ kialakításával kapcsolatos, a kétezer menekült közül ugyanis több mint 170 az iskolaköteles diák.
"Mivel azonban az itteni szlovák iskolában a szenciek számára sincs elegendő hely, kerestük a lehetőségét annak, hogyan tudnánk az ukrán gyerekek számára biztosítani az oktatás elindítását. Így Szlovákiában egyedüliként létrehoztunk egy integrációs központot, ahonnan a gyerekek online bekapcsolódhatnak az Ukrajnában folyó oktatásba, azoknak meg, akik számára a háború lehetetlenné teszi ezt, az itt lévő ukrán pedagógusok biztosítják az oktatást. Az ukrán fél ugyanis nem kívánja, hogy a szlovák tanterv alapján tanuljanak az ukrán gyerekek. Az ezzel kapcsolatos kiadásaink már a múlt iskolaév végén 50-60 ezer euróra rúgtak" – tette hozzá a képviselő.
– mondta Németh Gabriella hozzátéve, reméli, hogy a többségi nemzet idővel irányunkban is olyan előzékeny és megértő lesz, mint az ukrán menekültekkel szemben.
Megjelent a MAGYAR7 38. számában.
