Személyre szabott gondozói szolgálat Nagymegyeren
Nagymegyer városában is, mint sok más településen, bizony nagyon nagy szükség van egyfajta gondozói szolgáltatásra, amely elsősorban az idősek (és egyben a munkába járó, vagy nem helyben élő családtagjaik) számára jelent segítséget. Nagymegyeren ez már negyedik alkalommal „futó” projekt, amely a város hozzájárulásával is lehetővé teszi a szolgáltatás fenntartását, és azt, hogy az érintetteknek anyagilag is elérhető legyen. Nem szociális otthonról van szó, hanem ez egy szolgáltatás, amelynek keretében a gondozó házhoz megy. A város egész munkakörben, illetve ún. félállásban dolgozó gondozókat foglalkoztat, fenntartja és biztosítja a szolgáltatás működését. Sok az olyan nyugdíjaskorú ember, aki rászorul erre a gondozásra, de akad fiatal is, akinek szüksége van arra, hogy napközben segítsenek neki. Ennek kapcsán a projekt koordinátorát, a nagymegyeri városi hivatal szociális osztályának osztályvezetőjét, Bognár Janát kérdeztem.
Ha jól értelmezem, egy szociális szolgáltatásról van szó.
Így igaz. Mi, akik intézzük az ügyeket, itt vagyunk a városházán, a gondozók az alkalmazottaink, ők mennek ki a rászorulókhoz, házhoz; legyenek azok nyugdíjasok, idős emberek, vagy mások.
Hány alkalmazottjuk van jelenleg?
Van, aki részmunkaidőben dolgozik, van, aki teljes munkaidőben. Persze ez egy olyan munkakör, ahol mindig van változás. Az idősek között vannak, akik elhaláloznak, s vannak, akik nyugdíjasotthonba, panzióba kerülnek, mert állandó ellátásra van szükségük. Ilyenkor átmenetileg megválunk egy-egy (főleg félmunkaidőben dolgozó) gondozónktól. A március hónapot úgy zártuk, hogy 35 gondozónk van és 42 betegünk. Tehát vannak alkalmazottaink, akiknek két gondozottjuk is van.
A gondozottak mind idősek, nyugdíjasok?
Igen, nyugdíjasok egy fiatal lány kivételével, aki beteg, és jogosult a gondozásra, de mi tulajdonképpen még gyerekekkel is foglalkozhatnánk.
Mi is a gondozó feladata?
Nem beszélve arról, hogy a gondozott és gondozó között idővel személyes, bensőséges kapcsolat is kialakulhat. De visszatérve a lényeghez, az alapgondozásnak mindenképpen meg kell lennie.
Persze. A gondozó megbeszéli a gondozottal a prioritásokat, ami összességében igen szerteágazó lehet. Nem is sorolom, mi mindenről van szó, az egyszerűbb dolgoktól a bonyolultabbakig sok minden. Gyógyszerek kiváltása, napi séta, higiénés dolgok (pelenkacsere, fürdetés, segítség a tisztálkodásnál), elkísérés az orvoshoz, rehabilitációra, mozgásterápiára, esetenként a tüzelőanyag bekészítése stb.
Főzés, takarítás?
Az nem, de előfordul, hogy ha a gondozott előkészíti az ebédnek valót, a gondozó segít neki megfőzni, vagy ha kiömlik valami, feltakarítja. De sok minden a helyzettől függ. A napi séta, főleg a kerekesszékeseknél, akik nagyon is mások segítségére szorulnak, igen fontos. A lényeg, foglalkozni kell az idős emberrel, hogy ne érezze, egyedül van. Amennyiben járóképes, ha igényli, el kell kísérni a boltba, patikába, felügyelni kell a gyógyszerek bevételét stb.
A családtagok, ha helyben élnek is, napközben biztosan dolgoznak, gondolom lelki megnyugvás is a számukra, ha tudják, van aki segít idős hozzátartozójuknak.
Persze a családdal is mindent megbeszélünk.
Elég széles körű az alapszolgáltatás is...
A legutóbbi nagymegyeri képviselő-testületi ülésen az interpellációk során felmerült, hogy a gondozói szolgálat megszűnik, azonban még ott helyben bizonyosságot nyert, hogy erről nincs szó.
Igaz, hogy egy projekt 2 éves, és a mostani 2024. január 1-től 2025 végéig tart, de nagy a valószínűsége, hogy ismét pályázatot írnak ki a meghosszabbításra, mivel már hosszú évek óta így működik. Mint tudjuk, a város e költségekhez több mint 180 ezer euróval járul hozzá. Februárban megkaptuk a minisztérium részéről az előző évi kimutatást, melyből kiderül hogy némileg csökkentették a támogatás mértékét, ugyanis időközben elfogyott a szétosztásra szánt pénz. Azonban ez nemcsak Nagymegyer városára vonatkozik, hanem más helyekre is, ahol „fut” ez a projekt. Nagymegyert a finanszírozás csökkentésének mértéke nagyjából 50 ezer euróval érinti, ami durván a gondozók 2 és fél havi bére.
Hogy meg tudjuk tartani a gondozói szolgálatot december végéig, ahogy az eredeti szerződésben szerepelt, akkor azt csak olyan formában tudtuk orvosolni, hogy akinek ez a fő munkaviszonya, azokhoz „nem nyúlunk”, de akinek van más munkaviszonya, egyéb pénzforrása, vagy nyugdíjas (ugyanis vannak nyugdíjas gondozóink is), az ő esetükben csökkentettük az óraszámukat, hogy így próbáljunk egy kicsit takarékoskodni és „behozni” azt a hiányt, amiről végeredményben nem mi tehetünk.
Ebből fakadóan kaptak szárnyra azok a találgatások, hogy megszűnik a gondozói szolgálat. Tény és való, a szerződés év végén lejár, de – ahogy eddig is történt – nagy a valószínűsége, hogy folytatódni fog, azonban nagyon korai erről beszélni, mert a következő projekt kiírása csupán ősszel várható.
