Szabadságharcos tömegsírra bukkantak Kassa határában
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc téli hadjáratában, a budaméri ütközetben elesett lengyel önkéntesek sírjára bukkanhattak Kassa határában.
A kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum régészei, Mária Kundrátová és Ján Rákoš Kassa Hernádtihany – vagy ahogy a helyiek hívják, Téhány – városrészében, közvetlenül a reneszánsz kori képoszlop mellett találtak rá a tömegsírra. Eddig hat csontvázat tártak fel, nagy valószínűség szerint az 1848. december 11-i budaméri ütközetben elesett katonák, a lengyel légió, pontosabban a Tchorznicki őrnagy vezette ulánusszázad katonáinak maradványait.
A csontok és a fogazat alapján fiatal férfiakról van szó. Mint Rákoš elmondta, eredetileg nem destruktív módszereket is fontolóra vettek, de a terepre való tekintettel ásniuk kellett.
– mondta.
A mostani feltárást egy 2016-2017-ben zajló kutatás előzte meg, amelynek keretében a Kelet-Szlovákiai Múzeum történésze, Uršula Ambrušová Tajkov egyebek mellett azt próbálta kideríteni, hol lehet a lengyel légió elesett katonáinak nyughelye.
„Felkeltette az érdeklődésemet a Felvidéki Közlönyben megjelent cikk, amely arról írt, y a téhányi határban lengyel önkéntesek vannak eltemetve. A halotti anyakönyvekben nem találtam említést sem a halálukról, sem a temetésükről. A bevett katonai szokásra alapozva azt feltételeztem, hogy a katonákat azon a helyen temették el, ahol elestek. A falazott képoszlopot, amely abban az időben sérült, romos állapotban volt, valószínűleg tájékozódási pontként használták az elesettek ideiglenesnek szánt sírja számára” – mondta.
A feltárást anyagilag támogatta a városrész önkormányzata is, amelynek vezetése bízik abban, hogy az előkerült sírnak köszönhetően sikerül szorosabbra fonni az együttműködést Lengyelországgal és Magyarországgal.
A magyarok vesztesége „igen jelentékeny” volt
A budaméri csatában, 1848. december 11-én Franz von Schlik altábornagy vezette császári csapatok vereséget mértek Pulszky Sándor ezredes nemzetőr és népfelkelő seregére. Az ütközetet a magyar tüzérség tüze vezette be, majd mikor a császáriak viszonozták a tüzet, a magyar nemzetőrök között pánik tört ki. Csak a 20. honvédzászlóalj egy részének és néhány lengyel légiósnak volt köszönhető, hogy a magyar csapatok nagyobb veszteségek nélkül vissza tudtak vonulni Miskolc irányába, Schlik csapatai pedig elfoglalták Kassát.
Ahogy Bánlaky József altábornagy, hadtörténész írja A magyar nemzet hadtörténelme című művében, „a magyaroknak e napon szenvedett vesztesége igen jelentékeny volt: 230 halott és sebesült lett a rendetlen futás eredménye, 250-en pedig fogságba estek. Ellenben Schlick veszteségét mindössze 20 emberre teszi.” A 22 kötetes hadtörténelmi mű a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható, ahol a budaméri csatáról szóló részletes leírása is elérhető.
