Süllyedő épület, színvonalas tárlatok
Több szempontból is mozgalmasnak ígérkezik az új év a komáromi Duna Menti Múzeum életében.
Végre el kellene kezdeni az 1913-ban épült műemléképület évek óta tervezett belső felújítását. Az elhúzódó munkák dacára méltóképpen akarnak megemlékezni Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójáról, és a beharangozott időszaki kiállítások is megvalósulnak.
– Időközben azonban további gondokkal szembesültünk. Sürgető feladatnak számít az épületgépészeti átalakítás, így a még működőképes, ám elavult fűtésrendszer, továbbá a villanyhálózat, valamint a biztonsági rendszerünk cseréje. Mivel megváltoztak a középületekre vonatkozó közegészségügyi normák, elkerülhetetlen a mozgássérültek által is könnyen használható illemhelyek kialakítása, illetve a meglevők számának bővítése. A belső kis udvarunkban pedig egy üvegből készülő panorámalift kap helyet, amely a mozgáskorlátozott látogatóink emeletre való feljutását segítheti. Ugyancsak elkerülhetetlen valamennyi ablak cseréje, több teremben pedig a porfogó padlószőnyegek talajcsempére cserélése. Kisebb módosításnak számít majd a mozgássérülteknek szánt bejárati feljáró építése és a kis portaablak nagyobbra való cseréje.
Az igazgató kiemelte, hogy
tervbe vették a nyugati szárny 18. századbeli alapjainak a megerősítését, mivel a közel két évtizede állandó tárlatoknak helyet adó részleg falai fokozatosan süllyednek.
Ezt a problémát a közelmúltban elhunyt Jakab Béla építészmérnök-statikus állapította meg, aki folyamatosan figyelte az állagromlást. A kezdődő kis repedések növekedése az utóbbi időben felgyorsult, ami az instabil alapoknak köszönhető. Szerencsére a díszteremnek is helyet adó keleti szárny alapjai sokkal tartósabbak.
– Az ilyen nagyszabású munkálatok kapcsán mindig országos, elektronikus közbeszerzést kell kiírni. Múzeumunk fenntartója, Nyitra megye ezt már négy alkalommal megtette, sajnos, minden eddigi közbeszerzés kudarccal végződött. Tavasszal írják ki az 5. fordulót. Ha a megye illetékesei kiválasztják a kivitelezőt, a nyár leltározással és csomagolással fog telni. Az irodákat is ki kell üríteni, így a felújítás befejezéséig majd a másik két múzeumépületben dolgozunk, és legkésőbb kora ősszel kezdődnének a munkálatok. Intézményünk jövőre esedékes 135. évfordulóján már korszerű körülmények között folytathatnánk a munkánkat.
A felújítás megkezdése előtt valamennyi kiállítást le kell bontani. Becsomagolják a történeti-régészeti és néprajzi, valamint a Harmos Károly-kiállítás, illetve a képtár tartozékait, amelyek átmeneti időre raktárba kerülnek. Feszty Árpádnak a dísztermet ékesítő Bánhidai csata című festményét pedig a munkák idejére speciális védőanyaggal takarják le.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke lapunknak megerősítette, hogy a korábbi sikertelen pályázatok után mindent elkövetnek, hogy az idén végre elmozdulhassanak a holtpontról.
– Az első két forduló pályázói a tervek alapján megszabott összegnél jóval többet kértek volna a munkájukért. Kiderült, hogy a pályázatban szereplő összeg volt alacsony, ezért alaposan ellenőrizni kellett az egyes tételeket, s át kellett dolgozni a felhívás szövegét. Sajnos, a további körökben így sem sikerült olyan céget találnunk, amely elfogadható árajánlatot tett volna. Azután egy független szakértővel vizsgáltattuk át, és módosítottuk a projekt részleteit. Bízunk abban, hogy a több mint 700 ezer euró értékű felújítás elvégzésére tavasszal végre megtaláljuk a megfelelő jelentkezőt. Célunk elérését az is nehezíti, hogy speciális munkálatokat kell végezni, s azokat szakképzett munkatársak hiányában kevesen merik felvállalni. Nem csak a nyugati épületszárny fokozatos süllyedésére gondolok, hanem a műemlékvédők által megszabott szempontokra is. Például valamennyi ablakot egyenként kell legyártani, akárcsak a Selye János Gimnázium épületének most zajló felújításánál. Ez megdrágítja és hosszadalmassá teszi az egész munkát. Ha sikerül győztes céget hirdetnünk, azt követően legkevesebb egy évig tartanak majd a tervezett munkálatok.
A beharangozott tárlatokat mindezek ellenére meg akarják nyitni. Az idei legjelentősebb esemény az április végi Lehár-emlékkiállítás lesz.
A világhírű zeneszerző születésének 150. évfordulójára időzített tárlat megrendezésébe a Lehár Ferenc Polgári Társulás és több múzeum is besegít. Egyik érdekessége, hogy azon először lesznek kiállítva Lehár saját kézzel írt kottái. Márciusban a Komáromi Területi Vadászkamara 2019-es vadásztrófea-gyűjteményének adnak helyet. A Zichy-palotabeli részlegen pedig februárban az amatőr képzőművészek járási seregszemléjének termését, márciusban pedig hazai magyar iparművészek alkotásait tárják a nyilvánosság elé. Júniusban a felvidéki magyar cserkészmozgalom 30 éves történetéről emlékeznek meg, amit szeptemberben Kempelen Farkas – a pozsonyi Da Vinci című interaktív kiállítás követ. Az év végi tárlatukon és könyvbemutatón pedig a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elmúlt 20 évét összegzik.
Megjelent a Magyar7 2020/4. számában.
