Róth Miksa festett üvegablakai – Nagytárkány
A Tisza árterületében fekvő Nagytárkány községet először 1275-ben említik az okiratok. Valaha két földvára is volt, a 14. században vásári joggal rendelkezett, temploma, plébániája és iskolája is volt.
Az egyik földvár helyén épült a település legértékesebb emléke, a római katolikus templom. Az elpusztult várból csak a várkápolna maradt meg. A templomot 1894-ben a kegyúr, gróf Mailáth József átépíttette, mégpedig úgy, hogy a régi várkápolna szentélyét és hajóját bővítették. A bővítményben kapott helyet az új szentély a főoltárral a másik felében pedig a karzat. Így az egykori kápolna két részre osztja a szekkó eljárással készült festményekkel díszített templomot.
Nagyon értékes a várkápolna szentélyének három üvegablaka, amelyeket Róth Miksa készített. Az egyik Szent István vértanút (könyvvel a kezében), a középső Máriát ábrázolja Jézussal, a harmadik üvegablakon Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója látható.
Róth Miksa a 19–20. század fordulóján megújuló magyar üvegablak- és mozaikművészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. Már életében a leghíresebb magyar iparművész volt, aki sorra nyerte a világkiállítások üvegfestészeti díjait.
Első jelentős megrendeléseit Steindl Imrének köszönhette, aki a máriafalvi (ma Mariasdorf) késő gótikus templom, majd a vajdahunyadi vár restaurálásakor rendelt tőle gótizáló üvegfestményeket.
Róth Miksa ettől kezdve a kora középkor üvegfestményeit tekintette követendő példának.
1897-ben Róth Miksa Olaszországban kitanulta és Magyarországon meghonosította a mozaikkészítést. Még ebben az évben – a térségben elsőként – felismerte a Tiffany-üvegben rejlő lehetőségeket és szecessziós stílusú ablakokat készített.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/37. szám.
