Rendszer/Váltás Párkány
A kiállítás a Párkányi Városi Múzeumban nyílt Berta András rendszerváltáskor készített fényképeiből, valamint Kvitek Marián ehhez az időszakhoz fűződő tárgyi gyűjtéséből. Része volt a bemutatónak Soóky László A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti című előadás is.
Juhász Gyula, a múzeum vezetője röviden ismertette a bársonyos forradalom eseményét és kiteljesedését, amikor a Csehszlovák Kommunista Párt viszonylag békés körülmények között volt kénytelen átadni a hatalmat. Megindultak a rendszerellenes tüntetések a csehszlovák nagyvárosokban, Párkányba tíz nap késéssel érkezett meg a forradalmi hangulat.
Bobor Márta akkoriban egész héten a tévét nézte és jegyzetelte az elhangzottakat.
– Nem tudtam a kommunistákkal semmiben sem azonosulni. Bár apám itt alapító tagja volt a kommunista pártnak, és 1948-ban ő lett az első elnöke a helyi nemzeti bizottságnak, de gyakran kritizálta a rendszert és párttársait. Segítőkész, humánus ember volt, a háború alatt sok zsidót megmentett, ezért isteni szerencse, hogy a nyilasok nem lőtték a Dunába. Később ki akart lépni a pártból, de nem engedték. 1968-ban is Dubček mellett volt – mesélte Márta.
– 1989. november 27-én, az általános sztrájk idején én is kimentem a városháza elé. Beszédet is írtam, remélve, lesz kinek elmondanom. Még senki nem volt ott, amikor láttam, az állomás felől tíz vasutas érkezik transzparensekkel. Az élükre álltam és egyre többen lettünk. Felálltam a városháza lépcsőjére és elmondtam a beszédemet. „Nem akarunk tovább olyan egyéneket a város élén, akik nem teljesítik a feladataikat, csak a privilégiumaikat élvezik. Jogot, szabadságot követelünk. Az igazság győzedelmeskedik!” – emeltem ki beszédemben.
Végül egyre csak gyűlt a tömeg, jöttek az iskolákból, a gyáriak, Himmler Gyuri. Márta ment hangosítót szerezni és a nagy tömeg előtt még egyszer elmondta beszédét, nagy ovációk közepette.
Ezek után ő és Gombík Róbert, aki a Charta ’77 első magyar aláírója volt, megalapították a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom helyi szervezetét. Járták a vidéket, találkozókat szerveztek, buzdítottak. Hogy emellett egy másik alapszervezete is megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomnak Párkányban, már előrevetítette a békétlenség árnyékát.
Márta minden dokumentumot és fényképet megőrzött a korról, ami jó alapja lehet egy későbbi kutatásnak erről az érzelmekkel teli, kaotikus időszakról. A kiállítás megnyitójának résztvevői sokáig beszélgettek, felidézték emlékeiket és elmerengtek, hová jutottunk 35 év elteltével.
Megjelent a Magyar7 2024/43.számában.
