Raisz Keresztély sírja
Az 1766-ban született toporci fiatalember német ajkú szülők gyermeke volt. Erre utal családi neve is, a keresztneve pedig a Christian magyaros változata. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1791-ben. Előbb kamarai mérnök, majd Gömör vármegye mérnöke, illetve főmérnöke lett.
Az 1788–1804 közötti években számos Gömör vármegyei község térképét készítette el. Raisz volt a szoroskői műút építésének a főmérnöke, a Király-féle atlasz egyik szerkesztője és az aggteleki cseppkőbarlang első térképét is ő készítette. A műszaki szakember azonban jó barátja volt Bartholomeidesz Lászlónak és Csokonai Vitéz Mihálynak.
A szabadságharc kitörésekor már 82 éves volt, s a rendelkezésre álló források szerint nemzetőrnek jelentkezett. Körtvélyesen halt meg 1849. augusztus 13-án, a világosi fegyverletétel napján. Ma is gondozott sírja a Szoroskő alatti réten, Körtvélyes falu előtt található.
A sírján elhelyezett vöröses kőből készült klasszicista síremléken az alábbi szövegű szürke gránit tábla található:
Itt alusszák örök álmukat Raisz Keresztély mérnök a Szoroskő műút építője sz.1766. mh 1849. és neje Szontagh Krisztina.”
Megjelent a Magyar7 2025/9. számában.
