Pozsony többet ér néhány óránál
A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabb és leggyorsabban növekvő szegmense. A világjárvány azonban jelentős mértékben visszavetette az ágazatot, a korábbi előrejelzések szerint 2025-re kellene elérnie a járvány előtti, 2019-es szintet. Kérdés azonban, hogy ez sikerül-e.
A számok azt mutatják, hogy Pozsony is fokozatosan kilábal abból a gödörből, amibe a főváros turizmusát a pandémia taszította. Bár az elmúlt évek adatait összehasonlítva a tavalyi évben állt a legközelebb a 2019-es rekordév turisztikai adataihoz, a szakemberek szerint a helyzet lehetne jobb is. A pozitív tendencia ellenére ugyanis a főváros több olyan problémával is szembesül, amely ronthatja külföldi imázsát.
A környező országokhoz képest még mindig kevesebb turista érkezik hozzánk, pedig Pozsonynak rendkívül előnyös a földrajzi fekvése és az elérhetősége, ráadásul a város történelmi magja gyalogosan is bejárható. Tény azonban, hogy a közeli Béccsel, Budapesttel vagy Prágával nem tudja felvenni a versenyt.
Pozsonynak gondot jelent már a turistacsoportok érkezése is, akár busszal, akár hajóval jönnek ide. A turistacsoportok közlekedése ugyanis az egyik legégetőbb probléma. A kételyeket azzal kapcsolatban, hogy Pozsony turistabarát-e, gyakran megerősítik a városvezetők döntései is, állítják a szakemberek, akik szerint sokat segíthetne az intenzívebb információcsere a város és a beutazó turizmus képviselői között.
Hosszabb időre úgy is itt marasztalhatnánk a külföldi turistákat, ha a főváros látnivalói mellett megmutatnák nekik Pozsony környékét is. Pozsony megyében ugyanis viszonylag kis területen a vonzó tájjal, a változatos természeti adottságokkal és a fejlett infrastruktúrával megfelelők a feltételek a sokszínű turisztikai kínálathoz. A történelem, a kultúra és a hagyományok ismertetésén kívül, remek gasztronómiával találkozhat itt a külföldi vendég, de kiváló lehetőségeket kínál a megye a vízi turizmus és a borturizmus kedvelői számára is. A megye kulturális örökségének fontos része a műemléki alap, amely rengeteg nemzeti kulturális műemléket foglal magában, ezek részét képezi például a Pozsony-Oroszvár városrészben található egyedülálló római katonai tábor, a Gerulata, amely 2021-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
A megye fontosnak tartja az idegenforgalom fejlesztését. Idei terveit a megyeelnök, Juraj Droba Szlovákia legnagyobb idegenforgalmi vásárán, az idén 30. évfordulóját ünneplő expón mutatta be.
– Pozsony megye egyedülálló régió, amely nemcsak a történelmi emlékek gazdagságát, hanem sokszínű kultúrát, lenyűgöző természeti szépségeket és vonzó turisztikai élményeket is kínál. Emellett előnye, hogy három ország határán fekszik, ahonnan külföldi turisták érkezhetnek hozzánk – fogalmazott az expón a megyeelnök.
Mint mondta, mindegyik kistérségnek megvan a maga varázsa, ami kihagyhatatlan. A Duna régiót elsősorban a víz köti össze – legyen szó a Duna-szigetekről vagy a Szenci-tavakról, amelyek ideális lehetőséget kínálnak a vízi turizmus számára. Az erdőháti térség elsősorban természeti szépségeket, történelmi emlékeket, valamint vízi és szabadidős sportolási lehetőségeket kínál. A Kis-Kárpátok térsége pedig Szlovákia jelentős szőlőtermő területe, és a borturizmus mellett elsősorban kulturális emlékeket és népi hagyományokat kínál gazdag turisztikai lehetőségekkel a Kis-Kárpátokban. Pozsony, a Duna-parti város pedig tele van történelemmel, kultúrával és egyedi hangulattal, hangsúlyozta Juraj Droba.
– A mai Pozsony megye területén számos olyan műemlék van, amelyet a nagy és befolyásos nemesi családoknak köszönhetünk. A megyei önkormányzat szeretné megmenteni az épített örökséget, amivel az idegenforgalom is fejleszthető. Az Esterházy és Pálffy-
út célja viszont nem a műemlékek megmentése, hanem azok jelentőségének megismertetése a nagyközönséggel – fogalmazott lapunknak Neszméri Tünde megyei képviselő. Hozzátette, ezt határon átnyúló pályázatok, tehát külső források bevonásával szeretné az önkormányzat elérni.
– Hiszem, hogy a régiók közötti együttműködés és a turizmus fejlődése mellett ez nekünk, magyaroknak is fontos, hiszen az Esterházy és a Pálffy családok nélkül nemcsak a mai Pozsony megye lenne szegényebb, hanem a magyarság, sőt az egész közép-európai térség is – hangsúlyozta Neszméri Tünde, Pozsony megyei képviselő.
A megye szeretné kiaknázni a Duna folyóban rejlő lehetőségeket is. A Duna-szigetek koncepció magában foglalja a Kis-Dunát, a Nagy-Dunát, a Mosoni Dunát és a Morva folyó vízgyűjtő területét. Juraj Droba hangsúlyozta, a cél a vízi turizmus fejlesztése az egész megyében. 2025-ben a megye több mint 6 millió eurót fektet a turizmus fejlesztésébe, beleértve az infrastruktúrát is. Csaknem 1,5 millió eurót pedig a megye népszerűsítésére fordítanak ebben az évben.
Megjelent a Magyar7 2025/6. számában.
