Piros pulcsi és segítő kezek
A dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium két éve indította útjára a piros pulcsis napot, hogy majd hagyományőrző szokássá nője ki magát a tanulók és a pedagógusok között. Mi a lényege a programnak? Valkai Anettet, az intézmény igazgatónőjét kérdeztük.
A kihívás elsődleges célja a közösségépítés. Egy pillanatra mindenki elfelejti a mindennapos gondokat, bajokat, és felidézik a karácsony varázsát.
A piros pulóver a karácsonyt jelképezi, általában az utolsó tanítási órán, az aulában gyűlnek össze a diákok és a tanárok, hogy együtt ünnepeljék meg ezt a lelassulást. A Vámbérysek karácsonyi dalokat énekelnek és kiértékelik az egész éves munkát a diákokkal közösen.
Az online tanításnak és a vírusra vonatkozó előírások miatt ezt a progra idén ezt a programot nem tudták megvalósítani, ezért a tanári kar készített egy csoportképet, amelyen a pedagógusok pirosban vannak.
A diákokat pedig arra kérték, hogy az online órák alatt viseljék a piros színt. Így próbálták meg felidézni a sokak által kedvelt hagyományt.
A gyerekek is érezték – s még érzik – a járványhelyzet súlyát, és minden egyes alkalommal közelebb kerültek az idősebb generációhoz azáltal, hogy a leginkább ők tartoznak a veszélyeztetett kategóriába. Ezért az iskola diákjai díszeket készítettek Dunaszerdahely Város idős otthonainak ablakára. A szülői támogatás pedig Varga Máriától érkezett, aki a Szülői Szövetség vezetőségi tagja.
Emellett a gyerekek hangoskönyvet készítettek a bősi nyugdíjas otthon lakói részére, különféle novellákat olvastak fel, s helyezték el azokat adathordozókra. Csörgő Árpád, a Szülői Szövetség tagja felajánlotta, hogy még karácsony előtt eljuttatja a hangoskönyveket Bősre az időseknek.
Az iskola kezdeményezéseinek köszönhetően megpróbálta a fiatal és az idősebb generációt közelebb hozni egymáshoz, valamint felhívni a figyelmet az önzetlen segítségnyújtás fontosságára.
