Összefércelt világ – Beszélgetés Böröndi Lajossal Szencen
Az idén hetvenéves Böröndi Lajos magyarországi tanár, költő volt a Csemadok Szenci Alapszervezetének vendége december 11-én. A stílusosan az Összefércelt világ címmel meghirdetett rendezvény során a költővel Bárdos Ágnes szerkesztő, előadóművész beszélgetett a kultúrház Labirintus termében egyebek mellett Böröndi nyomás előtt álló új verseskötetéről is.
A beszélgetés során több érdekes történet is elhangzott a költő életéből és munkásságából, az est címadó kötete kapcsán például Böröndi elmondta, a kötetben található verseket eredetileg nem kötetbe szánta. „Ezek voltak a Facebook-szonettek, mert felraktam őket a Facebookra, mígnem aztán végül 2013-ben megszületett belőlük az Összefércelt világ című kötet. Mindegyik verse szonett, tehát 14 sorból áll” – mondta a kötet kapcsán Böröndi.
A beszélgetés során szóba került a kiadás előtt álló új kötete is, amelynek Megfeszített lesz a címe, és már a borítója is sokatmondó: Krisztus keresztje géppisztolyokból összerakva, és rá van feszítve Jézus. „A kötetben hatvan vers lesz, mert rájöttem, hogy ennél több nem kell. Tudnék beletenni még negyvenet, de minek?” Amint azt a kötet szerzője elmondta, bár a múltban sok mindent írtak róla az újságok, az ő világlátása igazából a versekben rajzolódik ki.
Szó esett a két évvel ezelőtt megjelent a naplójáról is. A 2007 és 2010 között rögzített naplójegyzetek pontos dátumhoz kötött bejegyzéseket tartalmaznak. A könyv a Feljegyzések a Hold túlsó oldaláról címet kapta, s már maga a cím is utal arra, hogy a költő életének és gondolatainak máskor és másutt nem látható részleteibe is bepillantást enged.
A naplófeljegyzésekben sok szó esik a Szél-járás című folyóiratról is, amelyet Böröndi a Mosonmagyaróvár–Bécs–Pozsony háromszögben Deák Ernővel és Görföl Jenővel együtt szerkeszt (és egyébként a szenci beszélgetés során is többször említést tesz róla). Ez is bizonyítja, hogy tevékenységében fontos szerepe van a határon túli magyar irodalom szolgálatának is, ennek egyik fóruma a Szél-járás.
Megtudjuk azt is a beszélgetés során, hogy a Böröndi-napló érdekessége az is, hogy receptek is vannak benne, s vannak, akik meg is főzik ezek alapján az ételt, mondja a szerző.
Ennek a naplónak továbbá az is az érdekessége, hogy minden bejegyzést, ami benne van, akkor, aznap írtam, amilyen dátummal a könyvben szerepel. Ma már persze, nem értek mindennel egyet ezek közül magammal, de nem javítom ki, mert ez nem visszaemlékezés, és én nem akarom meghamisítani magamat” – fűzte hozzá a költő.
„Egy ízig-vérig mosonvidéki lokálpatrióta értelmiségi naplója ez, éspedig élete egyik nehéz korszakáról. Talán épp az egzisztenciáját is megingató „éles helyzet” epizódjainak megörökítésével lesz műve igazán hiteles önportré” – írta a Böröndi napló megjelenésekor a Magyar Nemzet..
Verseinek témáját gyakran a történelmi események adják. „Téged megihletnek a történelmi események is, írtál az aradi vértanúkról, de leginkább 1956-ról, az 56-os eseményekről köteted is megjelent, a Sor/tűz, de A bárány vérében is vannak az 56-os eseményekhez kapcsolódó versek, és megihlettek a 2022-es év eseményei is” – fűzte tovább a beszélgetés fonalát Bárdos Ágnes, a költő egyik versére utalva, amely az orosz-ukrán háborúról szól, s amit Böröndi maga olvasott fel a közönségnek.
– hangzanak a vers utolsó sorai. „Bár nem látszik a remény, de a remény azért nem reménytelen” – fűzte hozzá verséhez a költő.
Bárdos Ágnes a beszélgetés során azt a kérdést is feltette, vajon miért preferálja Böröndi verseiben a szonett-formát, ami egy nagyon kötött forma. „A legklasszikusabb szonettnek én Shakespeare 75 szonettjét tartom (Az vagy nekem, mi testnek a kenyér…) A 14 soron belül van egy tézis, azaz állítás, egy antitézis, azaz tagadás, és van egy összefoglalás a végén, a szintézis (Koldus-szegény királyi gazdagon, / Részeg vagyok és mindig szomjazom). Régen ez volt a kötelező.
– mondta Böröndi, hozzáfűzve, általában persze a vers nem úgy születik, hogy az szonett lesz. Böröndi arról is beszélt, hogy a vers a megszületése után éli a saját életét. Ha valaki elolvassa, az már az övé lesz, nekem már semmi közöm hozzá, mondta.
A Böröndi-kötetekről, irodalmi tevékenységéről folytatott beszélgetést a költő egy-egy versének felolvasása tette még színesebbé Bárdos Ágnes válogatásában és előadásában. Az elhangzott versekhez persze mindig kapcsolódik egy-egy történet is, amelyeket a költő versének elhangzása után a közönséggel is megosztott. A jó hangulatú est során ennek köszönhetően a jelenlévő hallgatóság nemcsak Böröndi költészetébe nyert nagyobb betekintést, hanem az egyes versek megszületésének körülményeibe is, aminek köszönhetően közelebb kerülhetett ebben az összefércelt világban magához a vershez, s rajta keresztül annak alkotójához is.
