Nyitra Szent László-temploma
Nyitra fontos szerepet játszott Szent László életében. Legendája szerint „Lászlóban a keresztény lelkiség a Nyitrán töltött években erősödött meg, ami az egész életére döntő befolyással volt”. Itt volt a dukátus (hercegség) ura, és 1095-ben itt hunyt el.
Szent László kultusza Nyitrán mindig jelentős volt. A Szent Emmerám-székesegyház oltárán áll a szobra, a püspöki kápolna bejárata fölötti reliéfen is őt ábrázolták. Korábban a püspöki szeminárium védőszentje is ő volt (ma Szent Gorazd), de a kápolna ma is az ő nevét viseli. A vár bejárata előtti pestisszobron látható még az alakja. Nyitra megye címerében a kun harcosra lesújtó Szent László áll, keze korábban a magyar címeren nyugodott, ezt később a szlovák címerre változtatták.
Az Alsóvárosban áll a piaristák Szent László-temploma és kolostora. A piaristák tanítórendje 1698-ban került Nyitrára, a tanítást a káptalan székházában kezdték (Vak) Bottyán János támogatásával. A templom és a kolostor épületegyüttesét 1701-ben kezdték építeni. Az első szakaszban a kolostor bal szárnya és kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. Később a kápolna helyén templomot építettek, ezt azonban 1742-ben elbontották, és felépítették a mai templomot késő barokk stílusban.
A piaristák iskolája 1698-tól 1919-ig működött, 1899-től Szent László Király Gimnázium néven. 1919-ben szlovák nyelvű reálgimnáziummá változtatták.
