Naszvadi megemlékezés: Végre egyesüljünk a közös zászló alatt!
A Komáromi járás legifjabb városában, Naszvadon a Csemadok helyi szervezete volt az idei 1848/49-es megemlékezés főszervezője. A nemzettudaterősítő kultúrműsorral, látványos lovasfelvonulással és koszorúzással egybekötött rendezvényen Iván Tamás, a Magyar Szövetség komáromi helyi szervezetének elnöke, e párt egyik EP-képviselőjelöltje mondott ünnepi beszédet. Méltatta a hajdani hősöket, és a felvidéki magyarságot egységre sarkallta.
Beszéde elején felidézte a 176 évvel ezelőtti magyar forradalom eseményeit: „1848 március idusán a pesti ifjak lázadása a magyar nemzet forradalmához vezetett. Jókai, Petőfi és a többi ifjú akkoriban járt felnőtt élete elején. Szakmai életük és családjuk megalapozásával kellett volna törődniük, saját jövőjük tervezésével és megszilárdításával. Nem ezt tették. Egy olyan ügy mögé álltak be, amelyben kevesen, talán csak néhányan hittek. Kezdetben nem volt kidolgozott tervük, utánpótlásuk, pláne fegyvereik vagy átgondolt harci stratégiájuk.
Kiemelte a bátorságukat és az egységüket: „mit sem törődve a taktikai és létszámbeli fölénnyel, belevágtak egy olyan csatába, amiből, jól tudták, győztesen aligha jöhetnek ki.
Ez volt az az eszme, amely minden egyes magyar embert, felekezettől, politikai hovatartozástól, lakhelytől és nézettől függetlenül összekovácsolt, és beállított egy cél mögé. Innentől kezdve megszűntek az ellentétek és a különbségek, testvérek lettek mindannyian, a közös cél elérése érdekében”.
Megjegyezte: szüleinknek és nagyszüleink áldozatának köszönhetően egy olyan világba születtünk, ahol többnyire béke honol. E nagy jólétbe azonban belekényelmesedtünk, megszoktuk, hogy nem kell semmiért harcolnunk, megtanultuk elfogadni a pillanatnyi helyzetünket.
„Így szép csendesen, szinte észrevehetetlenül elkezdtük feladni önmagunkat. Feladtuk vallásunkat és lassan feladjuk nyelvünket, kultúránkat is. Nem kell ide hadsereg és elnyomás! Nagy szabadságunkban elveszejtjük mi – önmagunkat is…
Hogy saját közösségünkben a mi szokásaink szerint létezhessünk, a mi nyelvünkön szólhassunk, ügyeinkről magunk dönthessünk. Önbecsülésünkkel szolgálni a magyar nemzet megmaradását” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: manapság ezt a csatát nem karddal és ágyúval kell megvívnunk, hanem a tetteinkkel és döntéseinkkel.
„Magyar iskolába kell íratni gyermekeinket, ápolni kell hagyományainkat és támogatni közösségünket. Ezek azok az alapelvek, amelyek megmaradásunk elengedhetetlen pillérei.
Nem szabad, hiszen saját jólétünk, személyes boldogságunk is csak ebben a környezetben, a minket körülvevő magyar közösség éltető melegében teljesedhet ki” – magyarázta a szónok.
Végezetül egységre sarkallta a felvidéki magyarokat: „Az, hogy lesz-e ilyen, tehát felvidéki magyar közösség a jövőben, csakis a mi felelősségünk. Mindannyiunké egytől egyig! Éppen személyes érdekünk, s így kutya-kötelességünk végre egyesülni a közös zászló alatt, és elkövetni mindent annak érdekében, hogy közösségünk minél erősebb és talpraesettebb legyen. Legyünk végre méltóak a márciusi ifjak tetteire és áldozatára. Talpra magyar!”.
