Nagytúron szeparálással takarékoskodnak
Ahogy azt a hulladékgazdálkodásról szóló 79/2015. számú törvény kimondja, a hulladék olyan ingó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Nem mindegy azonban, hogy mindezt milyen módon teszi meg…
A hulladéktörvény 2021. januári módosulása radikális változásokra kényszerítette a Lévai járás településeinek önkormányzatait is, hiszen az említett régióban szintén nőtt a hulladék szállítási díja. Ezzel együtt a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a településeknek nem kell fizetniük a szelektív hulladékgyűjtésért; a hulladékszállító vállalkozók kizárólag a háztartási hulladék elvitelét számlázzák ki az önkormányzatoknak.
A törvényalkotó hangsúlyozza, a szelektív hulladékgyűjtés mindannyiunk közös felelőssége, s arra próbálja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy minél kevesebb szemetet termeljenek.
A Lévai járásban fekvő, alig 750 lakosú Nagytúron a községi hulladékgazdálkodás rendeltetése és célja a hulladékok keletkezésének és képződésének megelőzése, illetve korlátozása. További cél az újrahasznosítás, a másodlagos nyersanyagok kinyerése, a hulladék energiaforrásként történő felhasználása, valamint ártalmatlanítása. A képlet egyszerű: a szemét szeparálására odafigyelve, minél kevesebb vegyes hulladékot termel a lakosság, annál kevésbé lesz megterhelve az önkormányzati kassza.
– Az összes kuka egy elektronikus chippel van ellátva. A szemétgyűjtő vállalat munkása ezt olvassa le a szeméttároló kiürítésekor; így nyomon tudjuk követni az elszállított hulladék mennyiségét. A hulladékot csak abban az esetben szállítják el, ha teljesen megtelt a kuka. Minden lakos csak annyit fizet, amennyi hulladékot termel. A megszokott kéthetes szállítási cikluson nem változtattunk. Eleinte fejenként 15 euróba került a szemét elszállítása, 2022-ben már csak 3,60 euró egy 120 literes kuka egyszeri elvitele. Korábban rendre előfordult, hogy a község kasszájából kellett kiegészíteni a szemét elszállításának a díját; volt, hogy 5 ezer eurót is. Most azonban ez már nem fordulhat elő – foglalta össze a hulladékgazdálkodást a polgármester. Mint mondta, az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével a lakosokat arra kényszerítették, hogy jobban szelektáljanak.
2017-től a háztartások számára országszerte bevezették a kötelező komposztálást. Nagytúron azonnal reagáltak: saját költségvetésből még abban az évben egy olyan kis komposztálót alakítottak ki a község telkén, a futballpálya mögött, amely évente 100 tonna zöld hulladék befogadására képes. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően 2018-ban 107 darab, egyenként 1 100 literes házi komposztálót is kiosztottak a lakosság számára. 2019-ben – szintén egy pályázat jóvoltából, mintegy 210 ezer euróból – létrehozták a települési hulladék és az építési törmelék gyűjtésére szolgáló szelektív hulladékgyűjtő udvart.
A lakosság számára a hulladék elhelyezése mindkét udvarban ingyenes; kizárólag az építési törmelékért kérünk pénzt, 0,02 eurót kilogrammonként. Ezt a fajta hulladékot egy zúzógép segítségével feldolgozzuk, s a megfelelő engedélyek birtokában vagy térkő alá, vagy a mezei utak feltöltésére használjuk, tehát újrahasznosítjuk. Ami a technikai felszerelést illeti, időközben beszereztünk egy pótkocsis traktort, egy ágzúzó és egy mulcsozó gépet is; jelenleg pedig egy kidobott komposztforgató gép helyreállításán dolgozunk, hogy azt is üzembe tudjuk helyezni. Ennek a segítségével sokkal gyorsabban tudnánk hasznos komposztot létrehozni – tájékoztatott a településvezető.
Az évek során a kis komposztáló udvar is kevésnek bizonyult számukra. 2023 folyamán éppen ezért fognak pályázni további két biohulladék-komposztáló udvar kialakítására.
A hulladékgazdálkodás terén igazán kiváló évet zártak a nagytúriak. A szelektált hulladék mennyisége 2019-ben 66 tonna volt, 2022-ben már 286 tonna. Más szempontból is érdemes összehasonlítani a 2019-es és a 2022-es adatokat: 2019-ben az összhulladék (234,7 tonna) 28,1%-át szelektálták, tavaly pedig – 11,2 tonna gumiabroncsot, 25,7 tonna papírt, 34,7 tonna üveget, csaknem 3 tonna textilt, illetve ruhaneműt, 27,7 tonna műanyagot, 114 tonna biohulladékot és 81 tonna építési hulladékot is begyűjtve – ez az arány már a 65,2%-ot is meghaladta, hiszen ekkor a nagytúri gyűjtőudvarban közel 447 tonna hulladékot halmoztak fel. Három év alatt 37,1%-kal többet szelektáltak.
További érdekesség, hogy míg a nagytúriak 2020 januárjában 12 tonna vegyes hulladékot produkáltak, addig 2022 első hónapjában mindez már csupán 3,4 tonna volt.
Itt említenénk meg, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2025-re kell elérni, hogy a hulladékszelektálás 50%-os legyen. Nagytúron már második éve nemcsak meghaladják, hanem túl is szárnyalják ezt. A helyi hulladékgazdálkodást egyre több helyen elismerik; legutóbb, tavaly ősszel nevezték a települést a Szlovák Takarékpénztár és a SME Index által meghirdetett FéliX Business Award nevű díjra, amelyet – az ország korszerűsítéséhez, prosperitásához és társadalmi felelősségvállalásához hozzájáruló inspiratív aktivitásért – kis- és középvállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, önkormányzatoknak, közhasznú szervezeteknek és szociális vállalatoknak ítélnek oda. A fődíjat ugyan végül nem kapták meg, de így is nagy sikernek tartják, hogy 750 lakosú faluként bekerültek a legjobb három közé.
– árulta el Péter Jaroslav.
– Mi tíz évvel ezelőtt kezdtünk el aktívan foglalkozni a hulladékgazdálkodás fejlesztésével, és mostanság érik be a kifejtett munkánk gyümölcse. A nagytúriak többsége már tisztában van vele, hogy csak a szelektálás lehet a takarékosság útja, de továbbra is azon vagyunk, hogy – a háztartási hulladék szelektálásának és a zöldhulladék újrahasznosításának fontosságát hangsúlyozva – mindezt minden egyes lakosunkkal megértessük.
Aki ugyanis többet szelektál, az többet is takarít meg.
Megjelent a Magyar7 2023/9. számában.
