Nagymácsédi gyepüőrök – újraalakult a Csemadok a mátyusföldi faluban
Közel két évtizedes szunnyadás után újraalakult a Csemadok nagymácsédi alapszervezete. Az új vezetőség célja feléleszteni a falu kulturális életét, és bevonni a fiatalságot a közösségi élet körforgásába.
Nagyon sokan érkeztek a helyiek közül a nagymácsédi Csemadok újraalakuló ülésére a kultúrházba. A rendezvény során ki lehetett tölteni a belépési nyilatkozatokat, és megválasztották az új elnököt is, Putyera Krisztina személyében.
Az ülés után a pozsonyvezekényi Görbe Tükör színjátszócsoport adta elő a Delirium Falsus – Hamis mámor című darabját, valamint esztrádműsorral is kedveskedtek a nagymácsédi közönségnek.
Az újraalakult szervezet frissen megválasztott elnöke, Putyera Krisztina elmondta, szeretnék elérni a falu közösségi-kulturális életének a fellendítését, szórakoztató műsorokat szervezni, valamint megszólítani a fiatalokat is a Csemadok ügyeivel kapcsolatban.
December elején ültek össze, és elhatározták, hogy újraalakítják a szervezetet, toborzást végeznek. Valamikor ez úgy működött Nagymácsédon, hogy a végzős kilencedikesek is megkapták a tagságot. A nagymácsédi Csemadok bízik a szoros együttműködésben a falu önkormányzatával valamint a többi szervezetével.
Hrbácsek Noszek Magdaléna, kultúraszervező, egyetemi tanár nagy ünnepként említi a nagymácsédi Csemadok újraindítását.
– mesélt Hrbácsek Noszek Magdaléna a régi-új kezdeményezésről. Lelkes fiatalokkal ültek össze ötletelni és újraélesztették halott poraiból a nagymácsédi Csemadokot. Mácsédon ez a dátum, január 13-a lett a Magyar Kultúra Napja – mert innen indultak újra.
A kilencvenes években is megpróbálták újraindítani a Csemadokot, amikor is elindult a Nagymácsédi Közlöny című lap is. Ekkor a kezdeményezés rövid ideig működött, aztán elhalt.
A Csemadok országos vezetőségét az újraalakuló ülésen Mézes Rudolf, a szervezet nyugat-szlovákiai regionális alelnöke képviselte. Elmondta, mindig öröm számára Nagymácsédra érkezni és pozitív kezdeményezéseket hallani, érzékelni a mácsédiak részéről, hiszen egy dolgos, kultúrára szomjazó és a tenni akaró közösségről van szó, amelyet segíteni kell.
– fejtette ki Mézes Rudolf
