Nádszeg, a mátyusföldi magyar bástya
A népszámlálási adatok szerint a Galántai járásban Nádszeg faluja a „legmagyarabb”. Nádszeg 86 százaléka magyar nemzetiségű polgár. A polgármester szerint nem a koszorúzások, emlékünnepségek miatt erős bástya Nádszeg – ezek javíthatják a magyarság minőségét, de a mennyiségét nem.
A Galántai járás nem áll fényesen magyarság szempontjából. A népszámlálási adatok szerint a mátyusföldi járás mindössze 31 százaléka magyar, a lakosság 63 százaléka vallja magát szlováknak. A járásban Nádszeg település érte el a „legmagyarabb” település rangot, a 86 százalékos magyarságával. Ürüm az örömben azonban, hogy a 2011-es adatokhoz képest Nádszeg lakossága nőtt, a magyarok kevesebben vannak. Tíz évvel ezelőtt a nádszegiek 92 százaléka vallotta magát magyarnak.
Kacz Éva, Nádszeg polgármestere elégedett, mint mondta, országos, járási és települési szinten is rosszabb adatokra számított.
Nádszegen nagyon komolyan vették a népszámlálást. Az önkormányzatnál mindenkit kedvesen figyelmeztettek, akinél még hiányzott az adatok kitöltése, vagy elfelejtette például a gyerekek népszámlálását megcsinálni – meséli a polgármester. Szerinte ebben az önkormányzatoknak óriási felelősségük van.
– mondja Kacz Éva.
Nádszeg mindig is erős magyar bázisa volt a Mátyusföldnek. Viszonylag zárt falu, távol a nagyvárosoktól. A falu a Mátyusföld és a Csallóköz határán terül el, lakossága többségében mélyen hívő katolikus, hagyományaikat erősen őrzik. Kacz Éva elmondja, Nádszegen mindig mindent maguk oldanak meg, saját erőből, saját szolgáltatásokkal, erős nádszegi vállalkozói és szolgáltatói réteg is épült. Talán ez a másik oka annak, hogy még mindig bástyaként tudja védeni a falu a magyarságát.
– fejti ki Kacz Éva. A Galántai járás 30 százalékos arányát azonban nagyon aggasztónak véli, baj az, hogy az ember már nem lehet biztos abban Galántán, hogy a szolgáltatók, az üzletesek, az orvosok megértik -e a magyar nyelvet. Fent vagyunk a csúszda elején, onnan pedig már csak egy lökés kell, hogy lecsússzunk.
