2024. augusztus 20., 16:26

Nádszeg, a magyar csoda képviselője Szent István ünnepén

Több ezren vettek részt a Szent István búcsún a mátyusföldi Nádszegen. A települést a Felvidék egyik legmagyarabb falujaként lehet szeretni. A helybeliek otthon maradtak a búcsún, vendégeket hívtak és az államalapítás égisze alatt mutatták meg, hogyan kell méltón, hagyományokat szívből megélve ünnepelni a magyar nemzetet.

Nádszeg Szent István búcsú
Galéria
+14 kép a galériában
Ilyen volt a nádszegi Szent István ünnep
Fotó: Nádszeg község hivatalos oldala

Jubileumi, tizedik évadába lépett az idén a nádszegi Szent István búcsú. Több ezer ember érkezett a településre, hogy élvezze az igazi, minőségi kultúrát és átélje a magyar hagyományok élő zsibongását a Lombok alatt.

Ugyanis ezt a nevet kapta a nádszegi Szent István ünnepség, hiszen a hagyományokhoz híven a templomkertben, a fák hűs lombjai alatt, lampionokkal díszített szabadtérben tartják ezt a messzeföldön híressé vált rendezvényt. Az elmúlt években már felszámolták a nádszegiek azt a régi szokást, hogy búcsú idején elmenjenek kirándulni, elkerülve ezzel a drága körhintázást és a kommersz forgatagot. Ehelyett a nádszegiek egy hagyományokkal telített, ízig-vérig magas szintű kultúrával telített búcsút kaptak a helyiek összefogásának és a nemzeti értékekhez való ragaszkodásának köszönhetően.

Nádszeg Szent István búcsú
Ilyen volt a nádszegi Szent István ünnep
Fotó:  Nádszeg község hivatalos oldala

A jubileumi évben táncház, Csík zenekar, Presser Gábor és a Borostyán együttes tette le védjegyét a nádszegi kultúrkrónika lapjain.

Az ünnepi, Szent István tiszteletére ajánlott szentmisét Elek László atya celebrálta. A szentmisét követően a helyiek a régió közjogi méltóságaival egyetemben megkoszorúzták a nádszegi templomkertben álló Szent István szobrot. Ünnepi beszédet mondott Kacz Éva, Nádszeg polgármestere és Pánczél Károly, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás bizottságának elnöke, aki kiemelte, hogy

szerte a nagy magyar Felvidéken 71 Szent Istvánnak szentelt templom van, az államalapítás ünnepe pedig minden magyar szívben ünnepnapnak számít. A képviselő hangsúlyozta az összetartozást, és azt, hogy a magyar országgyűlés örökké magáénak érzi a leszakított magyar területeket is.

 

Mit jelent nekünk ez az ünnep? Magyarországot, a magyarságot és az elszakított országrészek magyarjait. Szülőföldet, otthonunkat. Városokat, csendes falvainkat, kanyargó folyókat, alföldjeinket, alacsony, szép hegyeinket, viharverte templomainkat, Mátyusföldet, Kis-Dunát és a Feketevizet. Mit jelent nekünk ez az ünnep? Otthonunkat. Otthonunkat Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben, Délvidéken, a Drávaszögben, Erdélyben, az Alföldön. Szétszaggatták földjét, de fénylő búzatáblái ragyognak, kifosztották, de szorgos kezek újjáépítették. És a Trianon utáni 100 év magány is véget ért, a nemzetet is újraegyesítettük, nem vagyunk egyedül"

- fejtette ki Pánczél Károly ünnepi beszédében. Hozzátette, Szent István ünnepe és a Szent Korona a magyarság összetartozását is szimbolizálja. A nemzet összetartozása nem csupán szimbólum, nem egy álom, nem fikció, rózsaszín köd, hanem maga a valóság. Trianoni keresztre feszítettségünk ellenére életben maradtunk, boldogulunk, gyarapodunk. 103 évvel Trianon után elmondhatjuk: megmaradtunk, jó erőben vagyunk, szülőföldünkhöz ragaszkodunk.  A száz év magány véget ért, nem vagyunk egyedül. Nincs egyedül a felvidéki, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai és az anyaországi magyar. Üzente Pánczél Károly, aki Duray Miklós gondolatait idézve zárta ünnepi felszólalását. 

Nádszeg Szent István búcsú
Ilyen volt a nádszegi Szent István ünnep
Fotó:  Nádszeg község hivatalos oldala
Szent István öröksége nem csak Imre hercegé. Majd’ ezer évvel a halála után talán egy ember sem akad a Kárpát medencében, aki ne tudná, ki István király. Nem történelmi szereplőként, nem egy panoptikum szakállas férfi tagjaként őrizzük emlékét, hanem a sokszor fájdalmas, véres, küszködéssel teli évezredet átvészelő, de újra és újra talpra álló nemzetünk alapító atyjaként. Szent István király szelídségre, türelemre, könyörületességre, mértékletességre, alázatosságra, becsületre és szeretetre biztatja Imre herceget Intelmeiben. Ha mi is ezen értékek mentén hozzuk döntéseinket, az nemzetünk megmaradását eredményezi majd. És lesznek még utódaink, akik büszkék lehetnek ránk”

– emelte ki ünnepi beszédében Kacz Éva polgármester. Majd hozzátette, a lélek törekszik a Teremtőjéhez, ahogyan azt Szent István királyunk is tudta, amikor minden tíz falut arra kötelezett, építsen templomot.

Nádszeg Szent István búcsú
Ilyen volt a nádszegi Szent István ünnep
Fotó:  Nádszeg község hivatalos oldala

A viszontagságos, dúlt időkben nincs is egyebünk, mint a hit, ami vigaszt nyújt és bátorít bennünket a nehéz időkben. Az összetartozás a „minden tíz falu”-val kezdődik és ott is ér véget. Ha nincs többé a tíz falu, ami fontosnak tartja a templomát, az imát, a hit megtartását, akkor nem marad nemzet, csak csőcselék. Nem marad ember, csak ego és akkor magyarnak lenni nem lesz küldetés többé, ami csoda dolgok megtételére tesz képessé. Akkor majd nem dobban meg a szívünk, ha a Himnuszt halljuk, magyar Nobel-díjasokról szólnak a hírek vagy amikor magyar olimpikonok a világ tetejére állhatnak. Akkor majd magyarnak lenni csak nyűg és különbözőség lesz, amelyet könnyebb levetnünk, mint felvállalnunk.

Manapság divatos globalistának lenni, nem kötődni elvekhez, ideálokhoz, a korlátlan szabadságra hivatkozni és cserébe megkapni a globális összetartozás élményét. De vajon meddig lesz ez divatos és kivitelezhető egyáltalán? Tartozhatunk-e vajon mindannyian egy nagy világtársadalomhoz anélkül, hogy különböznénk és közben nem veszítjük el magunkat. Szerintem nem. Előbb vagy utóbb úgyis dönteni kell. Dönteni jó és rossz között, helyes és helytelen között, háború és béke között, liberális és keresztény-konzervatív nézőpont között. Amikor világlátást, szemléletet és fontossági sorrendet választunk, akár a választási urnáknál, akár a mindennapokban, döntést hozunk. Amikor óvodát és iskolát választunk döntést hozunk. Amikor hazai termelőt választunk a multik helyett, amikor helyinek adjuk el az ingatlanunkat idegenek helyett. Mind – mind egyszerű döntés, amely évtizedekre meghatározza életünket és közösségünk életét”

– nyilatkozta ki beszédében Nádszeg polgármestere.

Nádszeg Szent István búcsú
Ilyen volt a nádszegi Szent István ünnep
Fotó:  Nádszeg község hivatalos oldala

A nádszegi nagybúcsú fókuszpontja a Csík zenekar fellépése volt, akik Presser Gábort látták vendégül. A nagykoncertre, a magyar legendákra több ezren voltak kíváncsiak a lombok alatt. A polgármester az eddigi legjobb és legnagyobb rendezvényként tekint vissza az elmúlt napokra, örömét fejtette kis, hogy

nagyon sok felvidéki magyar van, akik a kommersz, tömegkultúra helyett értékelik az igazi, ízes, vérbeli magyar virtusú nádszegi hangulatot, köszönetét fejezte ki minden segítőnek és résztvevőnek, hogy méltó tizedik Szent István ünnepet tudhatnak magukénak.

Nádszeg Szent István búcsú
Galéria
+14 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.