Mit kaphat a kormánytól Rimaszombat és Gömör?
Több évnyi kihagyás után tartottak ismét kihelyezett kormányülést múlt héten a Rimaszombati járásban. Az infrastrukturális fejlesztések és a helyi projektek támogatása mellett a legfőbb hozadéka talán az lehet, hogy ismét a figyelem középpontjába került a régió, amelyre ezentúl – legalábbis az ígéretek szerint – már nem leszakadó, hanem kiemelt térségként tekintenek a kormány és az egyes befektetők képviselői.
A Robert Fico kormányfő ellen elkövetett nyitrabányai merénylet óta ez volt az első kihelyezett kormányülés, ezért kiemelt érdeklődés övezte a sajtó és a nyilvánosság részéről is.
A gömöri városban fokozott biztonsági intézkedések voltak érvényben, a kormányülésnek otthont adó rimaszombati kultúrházat és az épület körüli tereket, parkolókat már egy nappal az esemény előtt átvizsgálták és lezárták. Az épület köré akadályokat helyeztek, a kordonok mögé nem engedték be a lakosságot. A sajtó képviselői is csak kétszeri igazoltatás után, és fémdetektoros vizsgálatot követően léphettek be a kultúrházba.
A közeli utcákban és az egész városban fokozott rendőri jelenlét volt, biztonságiak és rendőrök tucatjai álltak készenlétben. Jóval szigorúbb intézkedések voltak érvényben, mint a legutóbb itt tartott, 2016-os kihelyezett kormányülés idején. A hatóságok érezhetően figyeltek a biztonságra és arra, hogy problémamentesen sikerüljön lebonyolítani a tanácskozást.
A negyedik Fico-kormány eddig Trencsénben, Kassán, Nagykemencén, Galántán, Csesztén és Nyitrabányán tartott kihelyezett ülést, hetedik helyszínként szerepelt Rimaszombat, ahol az utóbbi hónapokban az épülő ipari park kapcsán már több miniszter is megfordult.
A Lónyabánya–Osgyán és az Osgyán–Zeherje szakaszok építésének előkészítését, az építési engedélyeztetést is beleértve 2026 júniusának végéig kell befejeznie a közlekedési minisztériumnak. A határozat emellett előirányozza 800 ezer euró elkülönítését az R2-es további tervezett szakaszának, mégpedig a Zeherje–Bátka szakasz nyomvonalának tulajdonjogi rendezésére. Itt az érintett földek és telkek többségének felvásárlása már évekkel ezelőtt megtörtént, a fennmaradó részek pótlására február végi határidőt szabtak meg. Ezenkívül megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a Poltári járásban több másod- és harmadrendű utat is átminősítsenek első osztályúvá.
További jó hír, hogy a kormány összesen 2 142 353 eurót különített el a Rimaszombati járás, valamint a szomszédos Poltári járás egyes önkormányzatainak projektjeire.
Az egyik fő prioritásként stratégiai befektetők letelepítését jelölték meg az említett két járásban, továbbá a Besztercebánya megyében működő, energiaigényes termelést végző cégek, vállalatok támogatását. A határozatban szerepel egy új üveggyár létrehozásához szükséges infrastruktúra létrehozása is. Poltár városa további 200 ezer euróhoz jutott, amit a helyi sportcsarnok felújítására fordítanak; Rimaszombat pedig mintegy 250 ezer eurót kap utak aszfaltozására, egy közlekedési játszótér kiépítésére, valamint az egyik helyi alapiskola felújítására.
A további beruházások közül fontos még kiemelni, hogy felmerült egy kis vízi erőmű megépítésének lehetősége az Ipoly felső folyásán. Az erőmű az elektromobilitásra való fokozatos áttérést és a termeléshez szükséges nagyobb energiaigény kielégítését szolgálná. Mint az ülés utáni sajtótájékoztatón elhangzott, erről a projektről azonban még a magyarországi illetékes szervekkel is szükséges egyeztetni, mivel az Ipoly hosszú kilométereken határfolyó a két ország között.
A kormány által elfogadott határozatban szerepel, hogy Denisa Saková gazdasági miniszternek az év végéig kell a kormány elé terjesztenie a vízi erőmű megépítési és finanszírozási tervét. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszternek pedig szintén az év végig kell előkészítenie a víztörvény módosítását.
A kormány továbbá kötelezettséget vállalt a duális képzés támogatására a Poltári járás ipari parkjában. Emellett 22 ezer eurót hagyott jóvá a poltári összevont iskola számára mobil olvasztókemence vásárlására a gyakorlati képzés támogatása érdekében.
Boris Susko igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány továbbra is számol egy büntetés-végrehajtási intézet megépítésével Rimaszombatban, s ezért határozatot fogadtak el a szabópusztai börtön építési tervének aktualizálásáról. Az igazságügyi miniszter hozzátette, az intézményt más célokra is kihasználhatnák, például a migráció kezelése során.
Susko emlékeztetett, hogy a kormányprogramban szerepel a büntetés-végrehajtás körülményeinek javítása. Tájékoztatása szerint a rimaszombati börtön megépítésének eredeti tervei 55 millió eurós költséggel számoltak, de ezek a költségek mára nagyságrendekkel magasabbra nőttek.
A 832 férőhelyes börtön tervét és vizualizációját még Lucia Žitňanská volt igazságügy-miniszter és Milan Ivan, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka mutatta be, de a közbeszerzési eljárást 2019-ben visszavonták, és azóta sem történt jelentős előrelépés az ügyben.
A kisebbségi kormánybiztos az egyik elfogadott határozat részeként azt a feladatot kapta, hogy együttműködjön az önkormányzatokkal, a kétnyelvűség és a magyar nyelvhasználat biztosításának terén, továbbá, hogy segítse az önkormányzatokat és az állami szerveket például a fordítások elkészítésében, vagy akár iránymutatásban azt illetően, hogyan is kell értelmezni az ide vonatkozó törvényt.
– Ha valami hiányosságot tapasztalnak a polgármesterek, önkormányzatok, abban az esetben is hozzánk fordulhatnak és a kormányhivatal majd megteszi a szükséges lépéseket – mutatott rá Horony Ákos.
A kormánybiztos elmondta, hogy az ülés programjában túlnyomórészt gazdasági és infrastrukturális kérdések szerepeltek, de a munkanélküliség, az elvándorlás és a roma közösség helyzete is teret kapott. Megtudtuk, hogy egy összefoglaló analízis is készül a leginkább égető kérdésekről az adott vidéken.
– Ami rögtön érzékelhető, hogy ha valahol kihelyezett kormányülés történik, ott egy bizonyos pénzcsomagot is szétosztanak. Nem nagy összegekről van szó, általában kétezertől negyven ezer euróig terjedő összegekről. Vagyis minden település kap valami kis támogatást egy-egy projektre, ez az, amit közvetlenül és azonnal érezhetnek. De nyilván az is fontos, hogy közelebbről megvizsgálják az említett járásoknak a problémáit és így célzottan tudják azokat kezelni. A kihelyezett ülésen a polgármesterekkel is volt egy találkozó, ahol elmondhatták konkrétan, hogy mi az a probléma, vagy feladat, amit a legsürgősebben meg kellene oldani. A jelenlévő illetékes miniszterek, államtitkárok pedig jegyzetelnek és próbálják megoldani ezeket a kérdéseket – zárta a kisebbségi kormánybiztos.
