Metercia festmény
A gömöri bányásztelepülés, Csucsom a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították.
1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette, és 1523-ban engedélyt kapott az érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól antimon- és mangánércet bányásztak Csucsomban, amely 1776-ban a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka lett.
A Metercia az olasz Anna Metterza, azaz Szent Anna harmadmagával kifejezésből származik. Olyan képtípus, melyen Szent Anna Szűz Máriával és a kis Jézussal látható.
A rozsnyói Szűz Mária mennybemenetele székesegyház legbecsesebb, féltve őrzött kincsei közé tartozik a későgót Metercia táblakép, amely a vallásos téma mellett realista módon ábrázolja a Rozsnyó melletti Csucsom község Rozgang bányásztelepén élők életét.
Az ércet fejtő bányászokat, a földmérőket, az ércet szállító kocsikat, a munkát ellenőrző soltészt, vagyis a betelepítést intéző felügyelőt is megörökítette a festő. A képen az LA szignó olvasható.
Günther-Mayer Erzsébet művészettörténész vont párhuzamot a rozsnyói kép és a szászországi Annabergben lévő hasonló témájú festmény között. Feltételezik, hogy a Rozsnyó környékére betelepült szászok hozhatták magukkal az ottani Szent Anna tiszteletet is.
Megjelent a Magyar7 2024/36. számában.
