Merre tovább Gömör és Nógrád?
Merre van az út a sikeres Gömör és Nógrád felé? Erre a kérdésre keresték a választ a Nagybalogon megtartott térségi fórum résztvevői. A politikamentesként meghirdetett esemény célja a régió legégetőbb problémáinak megfogalmazása és a megoldás közös keresése volt.
A találkozó elején kisfilmek segítségével bemutatásra került Gömör és Nógrád múltja, természeti értékei és történelmi öröksége, majd a kerekasztal-beszélgetést megszervező Bódi László, nemzetközi értékesítési szakember, a Nemzetünkért és Szülőföldünkért Alapítvány kuratóriumi elnöke vázolta fel nézeteit és megoldási javaslatait.
A kialakult kötetlen beszélgetés során a résztvevők közül pár percben bárki hozzászólhatott a témához és az elhangzottakhoz.
A fórumra Rimaszombat mintegy száz kilométeres körzetéből – Balassagyarmattól Rozsnyóig – érkeztek nagyjából hetvenen. A legégetőbb problémák közé a pozitív jövőkép hiányát, a kilátástalanságot, a fiatalok elvándorlását, a gyengülő közösséget és egyes települések élhetetlenségét sorolták.
Együtt kell működnünk vállalkozói szinten, lakossági szinten, a turisztika szintjén és az oktatás szintjén is, hogy a fiatalokat megtartsuk a régióban. Jövőképet kell adnunk nekik, és nemcsak jövőképet, hanem lehetőséget a nemzetközi kereskedelemre és a turizmusra is
– fejti ki Bódi László, a Gömör és Nógrád Rádió alapítója.
Bódi úgy látja, hogy Trianon után ez a kettészakított régió nem tudott magához térni. A kitelepítések is nagyon meghatározták az egész térség életét, ugyanis a komoly gazdasági és kulturális háttérrel rendelkező nemesség volt az, amely elhagyott minket.
– jegyezte meg.
Gulyás András Salgótarján szomszédságából, a Gömör és Nógrád határán fekvő Rónafaluból érkezett a találkozóra. Azt, hogy miként lehetne előrelépést elérni a régióban, nagyon nehéz és összetett kérdésnek tartja.
Utakban. Borzasztó az, hogy Kassát Pozsonnyal Magyarországon keresztül kötötték össze. Borzasztó az, hogy nincs Gömörnek és Nógrádnak egy komoly útja, amely igazán összekötné a két régiót. Ha nincsenek utak, nincs gyors szállítás és nem fog ide jönni senki az iparral. A vasút valamilyen szinten korát múlta, viszont a közúti szállítás még mindig virágkorát éli, ezért olyan fontos – mondja Gulyás András, hozzátéve, hogy problémák vannak az üzemek típusaival is, mert a térségben jelenlévő kisebb gyárak helyett inkább olyan üzemek kellenének, ahol, mint fogalmazott, nagyobb hozzáadott értéket képviselő termelőtevékenység folyik.
– zárta gondolatait.
Ferencz Zsolt és Kuzma Szabolcs érettségi előtt álló rimaszombati diákok elárulták, hogy a saját osztályukban készítettek egy felmérést és annak eredménye szomorú képet fest a jövőről. A megkérdezett 20 gimnazista diákból ugyanis csak négyen válaszolták, hogy az egyetem befejezése után szeretnének visszatérni és szülőföldjükön boldogulni, s a további évfolyamokban is nagyjából hasonló a helyzet.
Kétségkívül nevezhetjük a mai fiatalokat a jövő szakembereinek és értelmiségének, ugyanakkor megdöbbentő, hogy mindössze ötödük képzeli el itthon további karrierjét, s többségük inkább külföldön boldogulna.
Olexa Miklós Balassagyarmatról, az 1. Kerékpármúzeum megalapítója és tulajdonosa, valamint az Ipoly Túraközpont vezetője és motorja jelentős tapasztalattal a háta mögött is szomorúan látja a jövőt, s mint mondja, ha nem történik változás, akkor nagyon nagy baj lesz.
Én a magam környezetében sajnos ezt látom. Mindkét ország problémáit látom, mert Tótgyarmaton a szlovák oldalon lakom, viszont Balassagyarmaton a magyar oldalon dolgozom. Azt látom, hogy „leírták” ezt a vidéket. Nincsenek olyan kiemelkedő politikusok, akik a fővonalhoz tartoznának. Látszat dolgok vannak, de semmilyen jelentős esemény nem történik. Az autópálya-építés terveiből látszik, hogy a következő 35 évben nem lesz autópálya Nógrádban, a vasutat leépítették, gyakorlatilag megyünk a „levesbe” – vetíti előre.
Olexa Miklós szerint az egyetlen kitörési pont a turizmus lehet, de mintha a vezetők és a politikusok nem értenék, hogy ez mennyire fontos és nem támogatják. Pedig a térségnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy komoly szinten működjön a turizmus.
A világ nem tud rólunk, mert akik ide látogatnak, csak csodálkoznak, hogy miket látnak itt. A hardvert tehát megteremtette a természet és a történelem, de a szoftvert nekünk kellene hozzá megcsinálni – foglalja össze szellemesen az Ipoly Túraközpont vezetője.
"Az üzleti tevékenységemnek köszönhetően láttam jó példákat Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában. 1995-től aztán mi is elkezdtük építgetni a helyi turizmushoz a feltételeket, s a kihasználatlan épületekben szálláslehetőségeket alakítottunk ki. A természetnek az adott feltételeit, vagyis a környezetünket elég bemutatni, ehhez fejlesztés sem kell, hiszen az állatállomány, a növényvilág adott. A felsővályi határt egy erdőkoszorú veszi körül, itt kiépítettünk egy tanösvényt a minisztérium és a természetvédők jóváhagyásával. Én abban látom a jövőt, hogy a vendégek helybe hozzák a pénzt és az információt, s ebből erednek a további kapcsolatoknak a láncszemei is" – mutatott rá Kalas Béla, Gömör előnyei közé sorolva a természeti adottságokat, amelyek között akár a halászat vagy a vadászat feltételeit is említeni lehet.
Csúsz Balázs, a CoolTour.sk utazási iroda egyik alapítója elmondta, hogy épp azért hozták létre irodájukat, hogy belföldre hozzák a turistákat és kalauzolják őket a Felvidéken. Főleg Magyarországról vannak csoportjaik, de akár a Távol-Keletről érkező turistáknak is megmutatják a páratlan szépségű tájakat.
"Rengeteg geológiai érték és kastély, vár, templom található itt, Rozsnyóhoz közel annyi UNESCO-s barlang van, mint sehol máshol. Mi azt vállaltuk fel, hogy nem a horvát tengerpartra akarunk utaztatni embereket, hanem ide, a Felvidékre hozni turistákat, hogy bemutassuk nekik mennyire szép Gömör" – közölte Csúsz Balázs.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy hiányos az infrastruktúra, kevés minőségi étterem és szálláshely van, főként a szolgáltatások terén nagy a lemaradás. Rimaszombatban sokáig sehol nem lehet elszállásolni egy busznyi embert. Jó példa erre a Tompa Mihály Országos Verseny, amelynek a döntője idején mintegy tíz különböző helyen vannak elszállásolva a vendégek, a versenyzők és a zsűritagok. Ahol viszont nem tud megszállni egy busznyi ember, ott csak átutaznak, a csoport egy nap alatt megnézi, amit lehet és továbbáll, nem költenek jelentősebb összeget a régióban. Felvetette az ötletet, hogy célszerű volna minden faluban legalább egy vendégházat, vagy panziót létesíteni, ahol az embereket el lehet szállásolni.
A több mint három órán át tartó fórumon sok egyéb vélemény és nézőpont is felmerült, s megfogalmazódott az igény, hogy jó volna havi rendszerességgel hasonló találkozókat szervezni, s konkrét célokat és terveket meghatározni.
Bódi László szervező a fórum után örömét fejezte ki, hogy Gömör és Nógrád jövője sokaknak még mindig nagyon fontos.
– árulta el Bódi László. Végső soron a gömöri és nógrádi vállalkozások, illetve családok megerősítése a cél, s egy olyan stratégia kidolgozása, ami élhetőbbé és külföldről is láthatóvá, vonzóvá teszi ezt a szebb jövőre érdemes régiót.
Megjelent a MAGYAR7 42. számában.
