Mátyusföld őszinte szívvel ápolja Kodály emlékét
Új Kodály-emlékművel lett gazdagabb a mátyusföldi Galánta. A városban hűen őrzik a Mester emlékét és ápolják szellemi örökségét. A Galántai Táncok szimfonikus költemény bemutatójának kilencvenedik évfordulóját ünnepelték a városban.
Kodály Zoltánt ábrázoló féldomborművet avattak fel október 22-én, vasárnap, a Galántai Táncok szimfonikus költemény ősbemutatójának kilencvenedik évfordulójának előestéjén a galántai Csemadok székház homlokzatán.
A Kodály emlékmű a nagy magyar költő, Petőfi Sándor emlékművének szomszédságában kapott helyet.
Galánta nagy tisztelettel ápolja Kodály örökségét, és ebben nagy szerepe van a Csemadoknak – beszélgettünk a Magyar Kodály Társasága volt elnökével, Kertész Attilával, aki maga is úgy érzi otthonról haza jár Galántára.
Kertész Attila az emlékművet felavató beszédében kihangsúlyozta Kodály és Petőfi közös kötődéseit is, időrendi sorrendben mutatta be azon Petőfi műveket, amelyeket Kodály megzenésített. Az avató ünnepségen Mézes Rudolf, a Csemadok Nyugat-Szlovákiai regionális alelnöke átadta a jelenlevőknek özvegy Kodály Zoltánné Péczely Sarolta jókívánságait, és üzenetét, miszerint hamarosan személyesen is ellátogat a Mátyusföldre, hogy megtekintse az új Kodály emlékműveket. A napokban a Kodály Zoltán Gimnázium megalakulásának hetvenedik évfordulója alkalmából az iskolában is avattak egy emlékművet, amely ugyanúgy az elismert szobrászművész, Túri Török Tibor alkotása, mint az a féldombormű, amelyet a Csemadok székház falán helyeztek el. Az utóbbi Forró Krisztián, a Szövetség országos elnökének ajándéka, amelyet az idei Kodály Napok alkalmából adott át Mézes Rudolfnak.
Az alelnök kihangsúlyozta, 2023 jelentős év a Kodály örökség őrzésében.
A Galántai Táncok első elhangzásának kilencvenedik évfordulója kapcsán Kertész Attilával egyetértünk abban, hogy a kórusmozgalom reneszánszát éli, szerencsére szép számmal vannak fiatal arcok is a kórusokban, sőt új énekkarok is születnek. Ennek bizonyítéka volt az is, hogy a dombormű avatásán az újonnan alakult gimnáziumi kórus tagjai léptek fel a Felvidék legfiatalabb karnagya, a negyedikes gimnazista, Kempszky Sára vezényletével. Közreműködött Mihalovics Veronika, a ma7 szavalóversenyének régiós győztese is, aki Csorba Győző költeményét szavalta el a tábla leleplezése előtt.
„ Kodály Zoltán tudományos kutatómunkája során akadt rá – tulajdonképpen véletlenül, bár nála nem nagyon voltak véletlen dolgok – ezekre a tizennyolcadik századbeli zongoraátiratokra. A füzetre rá volt írva, hogy ezek a szimfóniák a galántai cigányoktól származnak. Kodálynak jelentős kötődése volt a Mihók bandához.
– magyarázta Kertész Attila.
A Galántai Táncok előadására a neogótikus Esterházy kastély északi tornyában került sor a dombormá felavatása után. Vezényeltek: Ervin Romano Fulmek és Józsa Mónika, közreműködött a Komáromi kamarazenekar és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör
