Masszázs és mozgás
Petrežil Richard eredeti szakmáját tekintve villanyszerelő, ma már azonban kizárólag szenvedélyeinek, a masszírozásnak és a csontkovácsolásnak él. 2024 májusától Ipolyságon, a Bartók Béla téri szalonjában várja a klienseket.
Mi vezetett ahhoz, hogy szakmát válts és segíts az embereken?
Egyszerűen csak elkezdett érdekelni. Mindenkinek megvan a saját hivatása, amihez igazán ért, és szívből tudja csinálni; szerencsésnek mondhatom magam, hogy én is megtaláltam ezt. Egyébként villanyszerelőnek tanultam, és sokáig a szakmában is dolgoztam. A munka mellett kezdtem el masszírozni, de most már több mint egy éve kizárólag masszázzsal és a csontkovácsolással foglalkozom.
2024 májusától egy saját szalonban, Ipolyságon… Hogyan mutatnád be ezt a helyet?
Sokat gondolkodtam a beltér kialakításán, végül sikerült kellemes, otthonos légkört kialakítani.
A szalon középpontja egy speciális elektromos ágy, amin magasságot és sokféle dőlésszöget is be lehet állítani, hogy a különböző problémákat a leghatékonyabban lehessen kezelni.
Az volt fontos, hogy a szalon ne emeleten legyen, így mindenki könnyen megközelítheti.
Munkád során milyen módszereket alkalmazol?
Három év alatt tíznél is több tanfolyamot végeztem el, főleg Magyarországon, de két alkalommal Barcelonában is voltam csontkovácsoknak szóló tanfolyamon.
Mélyebb, erősebb technikaként többnyire a masszázst ötvözöm a csontkovácsolással, a manuális terápiával és az ízületi mobilizációval, mindezt a vendéghez és természetesen a problémához alakítva.
Meglátásod szerint mennyire egészíti ki egymást a masszázs és a csontkovácsolás? Szoktad ötvözni a különböző technikákat egy-egy terápia során?
Véleményem szerint ez a legjobb párosítás. Egy „száraz” csontkovácsolás kevesebb ideig tart ki, ha utána az életmód nem változik: ha gyorsan át van ropogtatva az ember „bemelegítés” nélkül, a hatás is hamarabb elmúlik. Hogy egy példát említsek: egy átlagos, irodában ülő, keveset mozgó embernek megvan a megszokott mozgásrendszere.
Mégis, milyen eredmények mutathatóak fel a csontkovácsolás után?
Ezen a téren elég sok a tévhit. Még mindig sokan úgy tudják, hogy akkor „ugrik helyre” az ízület vagy a csont, ha ropog. Ez egy hamis állítás, hiszen, ha például egy csigolya nem lenne a helyén, akkor az ember nem igazán tudna működni. Persze, itt is vannak szélsőséges esetek, de egy járni képes embernél nem fordulhat elő, hogy helyre kelljen tennem a kiugrott csigolyáját. A roppanó hangnak tehát nincsen funkciója.
Egy-egy mobilizációt követően a két ízület közötti reflexkör megszakad, és az ember már csak a megkönnyebbülésre lesz figyelmes.
Milyen hatásai vannak a köpölyözésnek? Milyen esetekben ajánlod?
A köpölyözés egy ősi gyógyászati módszer, amelynek számos jótékony hatása lehet a szervezetre. A kezelés során vákuum segítségével kis poharakat helyezek a bőrre; ez fokozza a vérkeringést, serkenti a nyirokkeringést és segíti a salakanyagok eltávolítását. Gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapításra, izomfeszültség oldására, valamint gyulladáscsökkentésre is. Ajánlani tudom például hát- és nyakfájdalom, izomgörcsök kezelésére, de fejfájás és migrén enyhítésére, továbbá stressz és szorongás oldására is. A kezelés segíthet ellazítani a testet, ezáltal az elmét is.
Életmódbeli tanácsokkal is szolgálsz a klienseidnek?
Ha valaki komolyabb problémával jön hozzám, a kezelés közben mindig mutatok néhány nyújtó gyakorlatot, ami segít fellazítani az izmokat. Nagyon fontos a megfelelő mozgás.
Ha reggel, a fogmosással töltött 2 perc alatt körkörösen mozgatjuk a csípőt, esetleg elvégzünk néhány guggolást, vagy felváltva lábat emelgetünk, már többet tettünk az egészségünkért.
Számos olyan mozgásforma létezik, amivel – a mindennapokba becsempészve –, a nap végére akár 20 percnyi célzott mozgást is elérhetünk. Minden csak akarat kérdése…
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/45. számában.
