Majdnem 30 évvel öregebbek...
Vámbéry Ármin ülőszobrának megkoszorúzása után a 30 évvel öregebbek című, a 21. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásaiból készült kötet bemutatójára került sor a dunaszerdahelyi Country Pubban, amelyet Keller László altajista, a Vámbéry Tudományos Kollégium titkára ismertetett.
Hála istennek, hogy évről évre el tudunk ebből az apropóból jönni ide Dunaszerdahelyre, és beszélhetünk arról az örökségről, ami a dunaszerdahelyieknek olyan fontos, kezdte köszöntőjét Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója, aki kifejtette, hogy a 21. kötet bemutatója zömmel a tavalyi Vámbéry Nemzetközi Konferencia előadásait tartalmazza, ami azt jelenti, hogy huszonkettedik alkalommal gyűltek itt össze a konferenciák előadói és a kezdeményezés támogatói, pártfogói és szimpatizánsai, azonban a Vámbéry Polgári Társulás ennél hosszabb életet élt már meg.
mesélte el az előzményeket Hodossy Gyula. Mindez folyományaként megalapíttatott a Vámbéry Polgári Társulás, ami azóta is méltóképpen kezeli Vámbéry örökségét. Dobrovits Mihály turkológus volt az a személy, akinek a segítségével sikerült tudományos alapokra helyezni a Vámbéry-kutatást, és megszervezésre kerülhetett az első konferencia is. Az évek folyamán sikerült odáig jutni, hogy ez lett az egyetlen minden évben megrendezett magyar nyelvű nemzetköz turkológiai konferencia, hangsúlyozta Hodossy, s mint megtudtuk, mindig egy Vámbéry-idézet adja a könyv címét, a 21. antológia emiatt kapta a Harminc évvel öregebbek nevet. A kötetben a tavalyi előadásokon kívül a 2. könyvből is átemeltek pár szöveget, mivel ahhoz már nem lehet hozzáférni.
Keller László a kötet ismertetése során elmondta, hogy valamikor a 18. kötet megjelenése környékén megemlítette a konferencia nagykorúvá válását, ami lényegében egy példátlan sikersorozat egy ilyen városban és ilyen közösséggel. Azonban nem jöhetett volna létre mindez, ha nincs Hodossy Gyula, szögezte le.
A magyarországi keletkutatás alapjait bizony Vámbéry Ármin rakta le, ha tetszik, ha nem. Ez nem egy minősítés, hanem tényközlés, húzta alá Keller. Amikor az első konferenciát elkezdték, azt gondolták, hogy minden Vámbéryről fog szólni, de jóval több lett belőle, emelte ki Keller, de azt is hozzátette, hogy hála Sárközy Miklósnak, aki folyamatosan újabb és újabb biográfiai adatokkal és izgalmas tényekkel egészíti ki a Vámbéry életrajzát, a névadóról, illetve annak családjáról is folyamatosan tudnak újat mondani. Kitért arra is, hogy már a mai modern tudomány eszközeivel, módszertanaival is vizsgálják Vámbéry munkásságát, amit sikerült a tizedik, a tizennyolcadik, de most a huszonegyedik kötetben is véghezvinni, mindehhez elég pusztán a tartalomjegyzéket fellapozni.
szögezte le Keller.
A kötetet Dobrovits Mihály szerkesztette, aki előszavában azt írja, hogy ismét tág keretek között végezték a munkát, s megkíséreltek olyan témákat körüljárni, ami Vámbéryt ma érdekelhetné, legyen szó az avarok régészetéről, vagy a török gyártású Bayraktar drónokról. A könyv újdonságát a mellékletek jelentik, ugyanis a képtáblákat ezúttal a szövegtörzstől különállóan tördelték. Az előadások (tanulmányok) szerzői: Aslan Margit, Dallos Edina, Darkó Jenő, Dr. Kiss László, Kovács Attila, Michael Knüppel, Lacza Tihamér, Madaras László, Pirický Gabriel, Uhrman Iván, Dr. Tasnádi Edit, Tüske László és Vásáry István.
