Madárcsicsergős nyugalom
A szép természeti környezetben fekvő, 434 lakosú Kisgyarmaton vagyunk, Párkánytól húsz kilométerre északra, a Szikince folyó mellett. Az első, amit érzékelek, hogy hallatszik a madarak csivitelése. Régen Kígyósgyarmatnak is nevezték, mert hatalmas kígyók éltek errefelé. A csendes falucska polgármesterével, Kálazi Tímeával indulunk falunéző sétára.
Nehéz anyagi helyzetben vette át a község irányítását, széthúzást tapasztalt, de örömmel érzékeli, ma már egyre többen járnak közösségbe. Az eladó házakat is többnyire bejelentik a községházán és az illegális szemétlerakatokat is sikerült felszámolniuk. Kis felújításokkal kezdték, de már nagyobb fejlesztések is folyamatban vannak. Mutatja, pályázatból és jótékonysági bálból tudtak felállítani egy játszóteret a falu közepén, a focipálya mellett.
Abból az ötezer euróból, amit Nyitra megye visszatérít a falvaknak, fedett teret alakítottak ki a kultúrház mellett, ahol rossz idő esetén is meg lehet tartani a rendezvényeket. Legutóbb már itt valósult meg a Szikince Fesztivál. A helyszínre új színpadot is terveznek. A kultúrház nagytermének padlócseréje is folyamatban van.
Ez is pályázatból megvalósuló felújítás, amely vízelvezetéssel és a csatornarendszer megjavításával kezdődött. Kicserélték a falutáblákat és befejezték a félkész buszmegállót.
Megállunk egy emléktáblánál, amelyet tavaly állítottak fel a falu első írásos említésének 888. évfordulójára. Régi fotográfiák által bepillanthatunk a község múltjába, amikor még állt a zsidó imaház, a patakban gyerekek fürödtek. Láthatjuk a pincesort, a Hangya vendéglőt, a kertészetet, a színjátszó csoportot. Még egy ujjlenyomatos személyigazolvány-kép is látható a táblán.
– Sok minden megsemmisült a második világháború alatt. Nagy harcok dúltak errefelé, máig szedegetjük a földből a bombákat – teszi hozzá a polgármester asszony.
Három szép épület mellett megyünk el a falu közepén, amelyek egységet alkotnak. Az iskola épületében ma óvoda működik, a tanítólakásban kapott helyet a nyugdíjasklub, a harmadik pedig az a ház, amelyet sikerült a községnek jutányos áron megvásárolnia. Ezt tájházzá építik át, most készülnek a tervek.
– A nyugdíjas klubunk mostanság új erőre kapott. A tagok minden hétfőn találkoznak, kirándulásokat szerveznek, virágokat ültetnek, az Őszirózsa csoport a községi rendezvények állandó résztvevője – sorolja Kálazi Tímea.
Sokakat megállásra késztet az a hármas halom, amelyet 1940-ben a budapesti Ganz-Mávag cserkészei állítottak, s amit az 1960-as években leromboltak, de a közelmúltban újraépítettek. A tervek szerint hamarosan ismét helyet biztosítanak a cserkésztáboroknak. A nagyvállalat a kisgyarmati malom építésekor került kapcsolatba a községgel.
Mészáros Jucika, idős kora ellenére, fiatalokat meghazudtolva tartja rendben a portáját és a malom körüli területet. Ük- és nagyapjának 1846-ban már malma volt Zalabán. Itt, Kisgyarmaton 1898-ban épült meg a malom, amit aztán kétszer átépítettek. A Szikince vize hajtotta, édesapja működtette. Sajnos, a folyók szabályozáskor vizét Léva alatt elvitték más irányba. Ha működne, az itt termelt áram elég lenne az egész község ellátására.
– Mi lesz vele? – tárja szét a karját Jucika, aki már több helyen is kezdeményezte a malom épületének a megmentését. Ez az ipari emlék a község csábereje is lehetne.
Jucika egyébként a község néprajzának, főleg népviseletének a tudója. Kisgyarmat a kurtaszoknyás falvak egyike, s egy kiadványban megörökítette a népviseletet és a szokásokat. Kéziratban leírta a kisgyarmati lakodalom minden apró részletét, de máig nem biztos, kiadásra kerül-e valaha.
A falu egyébként elkötelezett a hagyományok éltetése terén, az idei kamocsai gasztrofesztiválra is elvitték népviseletüket és főzőtudományukat, és a halászlé kategóriában az első helyet sikerült megszerezniük. Emellett jó hír, hogy újra tanulható lesz a néptánc a faluban.
A község legértékesebb műemléke a Szent Márton-templom. Késő román stílusban épült a 13. században, később barokk stílusban átépítették, hajóját meghosszabbították, majd modernizálták.
A templom előtt áll az első és második világháborús emlékmű, amelyet az úrbéresek emeltek. A régi temetőben látni még a csodálatos régi sírköveket, melyeket megőriztek az utókornak. Szép kilátás nyílik a Kálváriadombról, akárcsak a falu legmagasabb pontján épült kilátóról is.
– A korábbi képviselő-testületnek az volt a terve, rekreációs területté építik át a „sóstó” területét, amely fürdésre és horgászatra is alkalmas lesz. Sajnos a befektető cég, amelynek a falu tíz évre bérbe adta a területet, úgy látszik, csak a sódert bányászta ki és vitte el. A tulajdonos hollétéről nem tudni, pedig 2025-re kellene a befektetésnek elkészülnie. Sajnáljuk nagyon, hogy így alakultak a dolgok, mert bevétel szempontjából is kedvező lenne az üdülő működtetése – avat be a részletekbe a polgármester.
A faluban ivóvízhálózat van, gázellátás nincs, de nem is lenne rá nagy igény, hiszen mindenki fával fűt. A község közterületeit közmunkások tartják rendben, de a fű kaszálásába sokszor a polgármester asszony édesapja is besegít. Próbálják úgy végezni a felújításokat, befektetéseket, hogy az ne terhelje meg a falu költségvetését. A közvilágítás felújítását szponzorok segítségével sikerült befejezni, a pályázatokat is többnyire maguk írják. Testvértelepülési kapcsolatuk Szobbal és Márianosztrával van, jó az együttműködés a szomszédos községekkel is. A képviselő-testület öttagú, a polgármester kolléganőjével teljesít szolgálatot a községházán. Szívügyük a helyi tehetséges fiatalok felkarolása, lehetőséget biztosítani nekik a bemutatkozásra.
– Édesanyám, Blaskó Mária öt választási időszakon keresztül vezette a falut. Én szinte a községházán nőttem fel. Főleg elkötelezettségével mutatott nekem példát. Ugyanilyen elszántsággal és odaadással igyekszem szolgálni a falut én is – mondja végszóként Kálazi Tímea.
Megjelent a Magyar7 2024/34.számában.
