Közösen a közösségért
A gyermekelhelyezés vitája, válás, munkahelykeresés, végrehajtási eljárás, magáncsőd – csak néhány a problémák közül, amelyekhez a mélyszegénységben élők sok esetben a közösségi központok munkatársaitól várnak segítséget, megoldást. A központ dolgozói több intézménnyel tartanak kapcsolatot annak érdekében, hogy a gondok feltárása után segítsenek a megoldásukban. A gyerekeknek iskola előtti felkészítést és szabadidős tevékenységet szerveznek, a felnőtteket pedig segítik a visszailleszkedésben.
A közel tízezer lakosú Fülek a vár mellett arról is ismert, hogy itt él Szlovákia legnagyobb integrált roma közössége. Mivel a népszámlálási adatok nem mutatnak valós képet, ezért a roma közösségek atlaszának adatait lehet leginkább alapul venni. E szerint Füleken a lakosság körülbelül 35 százaléka roma származású.
Agócs Attila polgármester szerint a 3500 lelkes roma közösség társadalmilag nagyon sokszínű. Vannak közöttük jómódban élő emberek, pedagógusok, zenészek, hivatásos katona, ügyész, a másik oldalon pedig vannak a mélyszegénységben élők.
– Ezeknél a családoknál a sokgyermekes családmodell viszonylag elterjedt. Sok az iskolakerülő gyerek, létező probléma a pénz-, az élelmiszer- és a lakásuzsora, amelyek újabb és újabb társadalmi problémák eredői. Ezért a város kiterjedt szociálismunkás-hálózatot működtet. Egyrészt saját forrásokból is alkalmaz szociális munkásokat, másrészt részt veszünk a terepmunka programban, harmadrészt pedig közösségi központot működtetünk. De ezeken felül számtalan projektben működünk együtt különböző civil szervezetekkel, vagy akár az állammal is. Mindezzel párhuzamosan ingyenes jogsegélyszolgálat működik rimaszombati központtal, de Füleken is tartanak kéthetente fogadónapot. A többszörösen hátrányos helyzetű embereknek különböző képzéseket biztosítottunk az elmúlt években, hogy vissza tudjanak jutni a munkaerőpiacra – magyarázza a polgármester.
A füleki központ 2015 áprilisában nyílt meg, és kezdetben a városi művelődési központ három helyiségében kapott helyet. Akkoriban főként az óvodáskorú és alapiskolás gyerekeknek biztosítottak délutáni foglalkozásokat, hogy a roma fiatalok hasznosan töltsék a szabadidejüket.
Az óvodai előkészítőben pedig az alapvető higiéniai készségeket sajátították el a kicsik. A szakköröket több mint 170 fiatal látogatta. A kezdeti években, a tehetségkutató műsoroknak köszönhetően lett országosan ismert a központ égisze alatt működő Universal Dance Group tánccsoport is. Azóta viszont a közösségi központokkal szembeni elvárások jelentősen megváltoztak.
Ruhabörzére érkezem a füleki közösségi központba. Az előtérben sokan várakoznak, hogy ingyen hozzájuthassanak a meleg ruhákhoz. Oláh Jolánnak öt gyermeke van, nekik és a beteg testvérének is válogat ruhaneműt, de hozzájut cipőhöz, ágyneműhöz, pokróchoz, ami szintén nagy segítség a számukra.
– Valószínűleg karácsonyi ajándéknak is félreteszünk belőle. Így a ruhára szánt pénzt élelemre költhetjük – mondja Jolán.
A tizenegy gyermekes Jónás Beáta nem tudott eljönni a börzére, ezért neki a közösségi központ munkatársai házhoz viszik a gyermekruhákat. Én is velük tartok. Az elhanyagolt házon nincsenek ablakok, körülötte mindenütt szemét, elgondolkodtató, hogy ilyen helyen is élnek emberek. Beátával a ház előtt beszélgetünk.
– A gyerekek minden nap felmennek a központba az iskola után, nagyon szeretnek oda járni. Táncolnak, rajzolnak, játszanak, foglalkoznak velük. Ha valamilyen hivatalos iratról van szó, segítenek kitölteni nekem, nem beszélve a ruhaadományokról, amiket szintén köszönök nekik – mondja Beáta.
Visszaérkezve a központba, Vass Erika szakmai menedzsertől megtudom, hogy minden hónapban tartanak ruhabörzét. Vannak rendszeres adományozóik, akik ruhával, cipővel, lakástextillel és hasonlókkal támogatják őket. Közben a gyerekek is megérkeznek a délutáni foglalkozásra. Van aki csocsózik, van aki a házi feladatát írja meg, mások karácsonyi díszeket készítenek.
– Minden nap kinyitunk egy ablakot, és megesszük a benne lévő cukorkát – mondja Váradi Katalin a saját készítésű adventi naptárát mutatva, majd hozzáteszi, hogy a Mikulásnak is rajzolnak majd, és az elkészített díszekkel feldíszítik a közösségi helyiséget.
– Van egy tánccsoportunk is, fellépünk majd a városi karácsonyon és már nagyon várjuk – teszi hozzá boldogan Kató.
A gyerekekkel Balog Nikolett közösségi munkás foglalkozik minden délután. A legkisebb gyermek 4, a legidősebb 15 éves, így minden korosztály számára más-más elfoglaltságot igyekszik kitalálni.
– Vannak kreatív aktivitásaink, szoktunk együtt főzni, megírjuk a házi feladatot. Azokkal a gyerekekkel, akik lemaradtak valamelyik tantárgyból, plusz feladatokat oldunk meg, sportolunk, mikor mire van igényük. Olyan, mintha napköziben lennének. A középiskolások számára az érettségire és záróvizsgára való felkészítést biztosítjuk, de ezt kevesebben veszik igénybe – mondja Niki.
A közösségi központ januárban kezdett bele az új projektbe, amelynek középpontjában a közösségi munka áll. Eddig 151 felnőttet és 38 gyermeket regisztráltak, de a szám folyamatosan növekedik. Mindannyian hátrányos helyzetűek, ők azok ugyanis, akik leginkább rászorulnak a központ segítségére.
– A szociális biztosítóval rengeteg az online kommunikáció, a kliensek viszont sok esetben nem rendelkeznek számítógéppel, internettel, és a szlovák nyelvtudás hiánya is nehezíti az ügyintézést. A hosszú távú célunk, hogy az ügyfeleink önállósodjanak, és már ne szoruljanak a segítségünkre, hanem egyedül is boldoguljanak a kérvények, életrajzok megírásával. Az ehhez vezető út viszont hosszú és rögös – mondja Vass Erika.
Ebben az évben eddig 230 esetben nyújtottak szociális tanácsadást az irodában, segítve ezzel a társadalomba való visszailleszkedés folyamatát. Emellett a terepen is sokan kérnek tanácsot a mindennapos gondok orvoslására. Hozzáteszi azt is, hogy többeknek sikerült kitörni a hátrányos helyzetből, de minden az egyénen múlik.
– A Közösen a közösségért elnevezésű projektünkön a terepmunkásokkal karöltve dolgozunk. Minden projekt kezdetén feltérképezzük, hogy mire van a legnagyobb szüksége a közösségnek. Tavaly egy kis kertet hoztak létre, amit maguk gondoznak, idén pedig saját komposztálót készítenek raklapokból. A lényeg, hogy minden munkát az adott közösség végez, a központ csak segítő kezet nyújt hozzá. Természetesen ehhez kellett egy jó vezető a körükből, akire hallgatnak a többiek és lehet rá számítani. Abban bízunk, hogy a projekt végére a közösség megállja majd a helyét és viszi tovább a munkát önállóan. A kapcsolatot viszont nem szabad velük elveszíteni, éltetni kell a kialakult bizalmat, a folyamatos érdeklődést és azt a tudatot, hogy baj esetén számíthatnak a támogatásunkra – fűzte hozzá Vass Erika.
A Fülekhez közeli Ajnácskő községben, vadonatúj épületben, a kultúrházzal szemben kapott helyet a közösségi központ. Poprocký Ivántól, a falu polgármesterétől megtudom, hogy a roma közösségek atlasza szerint a mintegy 1139 lakosú község 30 százaléka roma.
– Az előző polgármester idején még képviselő voltam, akkor hagytuk jóvá a közösségi központ építését. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat jól döntött, egy év működés után ugyanis már látjuk az eredményt. Az alkalmazottak nagy tapasztalattal rendelkeznek a szociális munka terén, így rögtön az első naptól kezdve profi módon végzik a feladatukat. Hónapról hónapra egyre több aktivitást tudnak felmutatni, és nemcsak a romák, hanem az egész faluközösség, sőt a kistérség lakosai részére nyújtanak szolgáltatásokat. Segítenek a közösségszervezésben, a konfliktusok, valamint a lakhatási, művelődési kérdések megoldásában, illetve a megelőző munkában is – emeli ki a polgármester, hozzátéve, hogy bár ez a projekt 2029-ben véget ér, ezt követően is keresni fogják a lehetőségét annak, hogy folytatni tudják a megkezdett munkát.
A helyi központ vezetője Veronika Svetová a füleki közösségi központból jött át Ajnácskőre. Mondhatni, végigjárta a ranglétrát, ugyanis minden pozícióban dolgozott már, szakmai menedzser azonban még nem volt, így számára is akadtak kihívások az új munkahelyén.
Érkezésemkor éppen egy tajti fiatalembernek segít, aki szeretne bejelentkezni a munkaügyi hivatalba, egyedül azonban nem boldogul a papírmunkával. Miután végeztek, beszélgetni kezdünk. Veronika elmondja, hogy ők is ugyanabban a projektben vesznek részt, mint a fülekiek, és a tevékenységi körök is megegyeznek. A központ munkatársainak fő tevékenysége a hivatalos ügyek intézése és a szociális tanácsadás, de kisebb dolgokban, például a csekkek kitöltésében is kérhetnek tőlük segítséget a rászorulók.
– Mivel a községben korábban nem volt terepmunka, roma polgárőrség, sem közösségi központ, ezért most mindent a nulláról próbálunk felépíteni. Szerencsére nagyon jó az együttműködés az önkormányzattal, a helyi óvodával, az alapiskolával, a nyugdíjas klubbal. Gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és amiben csak lehet, támogatjuk, segítjük egymást.
– Jelenleg 170 kliensünk van, nemcsak Ajnácskőről, hanem a környező falvakból is. Mivel a faluban munkaügyi hivatal működik, ezért onnan is sokan felkeresnek, hogy segítsünk nekik a hivatalos iratok kitöltésében – mondja Veronika Svetová.
A központnak három munkatársa van. Veronikán kívül a szintén füleki Botos Ingrid és az ajnácskői Hanyus Norbert, de önkéntesek is segítik a munkát.
A munkaidőt rugalmasan kezelik, ugyanis a gyerekek gyakran napközi után érkeznek hozzájuk, hogy táncoljanak, főzőcskézzenek, kreatívan töltsék a szabadidőt. Így előfordul, hogy fél 4 helyett este 6 órakor fejezik be a munkát.
– Tánccsoportunk is működik, amely már fellépett a nyugdíjasoknak szervezett ünnepségen. Most az adventi kézműves vásárba készítünk ajándéktárgyakat. Az első nagy akciónk a júniusi gyereknap megszervezése volt, ami a rossz idő ellenére is kiválóan sikerült. Augusztus végén jótékonysági céllal megszerveztük a bográcsos ételek versenyét, az összegyűlt összeget a nyugdíjas otthon számára ajánlottuk fel; defibrillátort vennének belőle. Igyekszünk a helyiek igényeinek eleget tenni. Ezért szeretnénk csatlakozni a Digitális Seniorok nevű projekthez is, amelynek fő célja, hogy javítsa a 65 év felettiek és az egészségi szempontból hátrányos helyzetű személyek digitális készségeit. A képzésen nemcsak a tablet használatát sajátíthatják el, hanem alapvető médiatudatossági ismereteket is szerezhetnek, valamint tippeket és trükköket kaphatnak az online csalások elleni védekezéshez. Ezek a képzések főként megyei szintű városokban valósulnak meg, de azt az ígéretet kaptuk, hogy amennyiben lesz megfelelő számú érdeklődő, a képzéseket közvetlenül az ajnácskői központunkban tartják meg az oktatók – tájékoztatott Veronika.
A munkatársak akkor is a helyi igényekhez igazodtak, amikor az idei projektjük helyszínét és témakörét határozták meg. A végső döntés szerint, a faluhoz tartozó Gortva pusztán egy pihenőrészt hoznak létre, hűsölővel, padokkal és olyan információs táblákkal, amelyekre a gyerekek lefotózzák vagy lerajzolják az ott élő őshonos fákat és növényeket. Egykor ugyanis egy szép nagy park volt azon a területen, ma azonban kihasználatlanul áll. A helyiek összefogásának köszönhetően viszont újra életet lehelnek bele.
– mondja Veronika, aki sikerként könyveli el a Tauris céggel való együttműködést is.
– A korábbi ismeretségemet felhasználva felvettem a kapcsolatot a húsfeldolgozó céggel. Havonta többször kapunk tőlük főként fagyasztott élelmiszert, amit azonnal szétosztunk a rászorulók között. Leginkább a sokgyermekes családokat és nyugdíjasokat támogatjuk ilyen módon – hangsúlyozza, majd mielőtt elköszönnénk, még gyorsan körbevezet az épületben.
A lenti részen kapott helyet a nagyterem, itt zajlanak a gyerekeknek tartott foglalkozások. Mellette van egy kisebb helyiség, ahol a ruhaadományokat gyűjtik, illetve szintén a földszinten vannak a mosdók.
A mozgásukban korlátozott egyénekre is gondoltak az épület kialakításakor. Az emeleten találhatók az irodák, egy nagy tanácsterem, valamint egy jól felszerelt konyha, amit a gyerekek is használhatnak a közös főzések alkalmával.
A közösségi központok munkatársai egyfajta szolgálatot teljesítenek, hisz évről évre egyre többen szorulnak segítségre. Áldozatos munkájukkal sok ember boldogulását segítik.
Megjelent a Magyar7 2024/49.számában.
