Középiskolák racionalizációjáról, szemét- és vízdíjemelésről, leváltásokról - KÉPEKKEL
Andruskó Imre és Orosz Örs, a Magyar Szövetség két Nyitra megyei és komáromi városi képviselője a komáromi Ferences barátok utcája 26. címen mkd médiatermében június 27-én tartotta meg a nyári szabadságidény előtti utolsó közös sajtótájékoztatóját. A média képviselőinek időszerű témákról számoltak be.

Orosz Örs először a sajtón keresztül is köszönetet mondott mindazoknak, akik a Magyar Szövetségre szavaztak, köztük annak a 23 500 választópolgárnak, akik az ő nevét karikázták be a június nyolcadikai Európai Parlamenti választásokon. Továbbá a szélesebb csapatának, amely a kampány során a magyar párt és az ő sikeréért dolgozott. Megemlítette, hogy miután a Magyar Szövetség nem jutott be az EP-be, lemondott az országos alelnöki posztjáról, ám a párt tagja maradt, amely keretében ezentúl is regionális idegenforgalmi, kulturális és környezetvédelmi témákkal kíván foglalkozni.
Azután áttért a megyei témákra, azok közül elsőként az egymást követő leváltásokra. Ahogy hallhattuk: a feladatai elvégzésével kapcsolatos mulasztások miatt először Daniel Balkónak, a Kerületi Idegenforgalmi Szervezet (KOCR) igazgatójának kellett megválnia tisztségétől. Az önkormányzat a június 24-i ülésén pedig Branislav Becík megyefőnök javaslata alapján megszavazta az egyik helyettese, Martina Holečková (KDM) visszahívását. Emiatt Csenger Tibor alelnökre (Magyar Szövetség) őszig az eddiginél több feladat hárul. Az utódját a koalíciós partnerek jelölései alapján ősszel majd a megyeelnök választja ki.
Leszögezte: ez a lépés nem az egyes személyek ellen indított támadásként értékelendő, hiszen az eddigi igazgatók ismét pályázhatnak, hanem arra ezentúl majd ötévente sor kerül. Hozzátette: ezen intézmények között komáromi nincs, viszont érintett a párkányi egészségügyi központ igazgatója. A megyei témák kapcsán azt is megjegyezte, hogy még mindig folynak a korábban már részletesen említett megyei dotációkkal kapcsolatos szerződéskötések.
„Erre még nincs törvény, valószínűleg ősszel kerül a parlament elé, majd a megyei önkormányzatok kénytelenek lesznek iskolákat összevonni. Minden gyerek, minden iskola fontos, de a kevés diákkal működő intézmények sokáig nem tarthatók fenn a jelenlegi formájukban!” – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy egyes alap- és középiskolák összevonásával iskolaközpontok létesülhetnének. Az azonban nem lehet mindegy, hogy színmagyar vagy vegyes igazgatásúak lesznek-e ezek a központok…
Úgy véli, hogy emiatt nem kellene a KOMVaK céget hibáztatni, mert ez esetben arról a fizikai törvényszerűségről van szó, hogy a csatornarendszer csak bizonyos vízmennyiséget képes gyorsan elnyelni. Szerinte a helyi zöldterületek meghagyása azonban azért is fontos, mert azok az aszfaltnál jobban el tudják nyelni a vizet. „Az ilyen rendkívüli állapotra száz százalékos megoldás nincs, hiszen a kapacitás adott, de a lehető legtöbbet meg kell tenni a katasztrófahelyzet elhárításáért…”
Rámutatott: miután a KOMVaK a vonatkozó törvény alapján majd 11-12 százalékkal emeli a helyi vízdíjat, abból évi több százezer euró folyhat be, amiből a meglevő rendszer korszerűsítésére, új beruházásokra, az esővíz okozta veszteségek minimalizálására is telhet.
Azt is elárulta, hogy az idei nyár elején a szemétdíj emelésével is foglalkoznak: az 40 százalékkal, személyenként évi 55 euróra nőne, ami szerinte még nem lesz a végső összeg. A családoknak a tavaszi befizetési határidő miatt e célra is több pénzt kell félretenniük…
Az időszerű általános érvényű rendeletek közül kiemelte a kaszinók és játéktermek üzemeltetésével kapcsolatosat azért, mert a város szeretné szűkíteni azok működési területét. Mint mondta: jelenleg 15 játékterem és 1 kaszinó működik Komáromban, s azok működése kapcsán végre egyensúlyt kell teremteni. A módosítással azt is el szeretnék érni, hogy két ilyen létesítmény között legalább 200 méter távolság legyen. Bár ő a zéró tolerancia híve, de azt gondolja, hogy ha azokat teljesen kitiltanák a városból, akkor a szerencsejátékok, fogadások az online térben úgyis folytatódnának. Jó hírrel is szolgált: a városi intézmények, cégek a nehéz helyzet ellenére többlettel zártak, s igyekeznek stabilizálni saját helyzetüket.
„Míg az oktatási tárca a horizontális összevonásokat preferálná (gimnáziumot a gimnáziummal vonnának közös igazgatás alá, a tanítási nyelvtől függetlenül), szerintünk a vertikális összevonások (egynyelvű iskolaközpontok kialakítása) felé vezetne a kiút. Az utóbbi magyar közösségünk oktatási autonómiáját is majd nagyobb mértékben tudná biztosítani” – fogalmazott.
Már meglevő példákat is sorolt: míg a pozsonyi Duna utcai MTNY Alapiskolát és Gimnáziumot, valamint a kassai Márai Sándor MTNY Gimnáziumot és Alapiskolát az adott megye vette fenntartásába, addig a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola városi fenntartásba került.