Korábban kezdődtek a tavaszi munkák
Idén a megszokottnál korábban érkezett a tavasz, a jó idő beköszöntével pedig a mezőgazdasági munkák is megkezdődtek a földeken. A nógrádi mezőgazdászok a tavalyinál két héttel hamarabb, vagyis már február közepén kimerészkedtek a földekre. A szőlészetekben és a gyümölcsösökben pedig időszerű a metszés és a lemosó permetezés.
Rohanó világunkban úgy tűnik, mintha a természet is igyekezne mihamarabb újjáéledni. A gazdák már a tavaszi vetéseket végzik a szántóföldeken, és a munkák a gyümölcsösökben is elkezdődtek, csakúgy, mint a szőlőben és a fóliák alatt.
Petyi László persei gazda összesen 300 hektáron gabonát, olajos- és fehérjenövényeket termeszt. Azt mondja, az esős őszt csapadékos tél követte, ami hatással van a tavaszi munkák megkezdésére.
– mondja a gazda.
Hozzáteszi továbbá, hogy idén már február 15-én műtrágyázták az őszi vetéseket, a búzát, a repcét, az árpát. Ezeket a munkálatokat tavaly csak március 1-jén kezdték.
– Az idei meleg időjárás számunkra jó, mert ha hamarabb érkezik a tavasz, korábban lesz termés is, és több hozamot ígér. Bár a felvásárlási árak nem kecsegtetnek semmi jóval. A tavalyi árak is alacsonyak voltak, de az ideiek még annál is rosszabbak. A búzát tavaly tonnánként 160-170 euróért tudtuk eladni, idén már csak 150 eurót akarnak adni érte. Tavaly ilyenkor még azt hittük, hogy majd 250 eurót is adnak érte, végül 100 eurót lefaragtak belőle. Szlovákiában sajnos nem becsülik meg a mezőgazdászok munkáját – adott hangot nemtetszésének.
Hab a tortán, fogalmazott Petyi László persei gazda, hogy a drága műtrágyát és a vetőmagot megvetették velük, emellett az üzemanyagár is a csúcson volt. Ezek miatt nagy veszteséggel tudtak csak túladni a termésen.
– Hál’ istennek idén már kicsit lementek az árak. A pétisó tavaly még olyan 700-800 euró körül mozgott, idén 350 euró az ára. Úgyhogy, ha idén ugyanazt az árat megadnák a termésért, mint tavaly, vagyis a 170 eurót, akkor talán már megérné termelni, de kevesebbért nem – hangsúlyozta a termelő, aki a földjein már a tavaszi vetéseket végzi.
Petyi László árpát, tavaszi búzát, zabot vet, ezt követi a borsó, április közepén a napraforgó, április végén pedig a kukorica és a szója. Mint mondja, a tavaszi fagyok és a kártevők már vélhetően nem veszélyeztetik a termést.
– mondja.
László az országos gazdatüntetésen is részt vett Losoncon. Mint mondja, a szélsőséges bürokrácia, az irreális követelmények, a zöldpolitika az Európai Unió részéről mind hátráltatják a gazdaságot.
– Nagyon megnehezíti a dolgunkat a brüsszeli politika, kevesebb pénzért mindig többet és többet követelnek. Az időnk nagy részét az íróasztalnál töltjük, ahelyett, hogy a mezőn dolgoznánk – hangoztatta.
A mezőgazdászok szerint tíz évvel ezelőtt sokkal jobb volt a helyzet, mint most. Jelenleg a szlovák boltok polcain az élelmiszerek csupán 40 százaléka származik szlovákiai termelőktől, ami a gazdák szerint elfogadhatatlan.
Az előző években megszokhattuk, hogy hamarabb indult be a fák nedvkeringése a januári 10 fok körüli hőmérséklet miatt. Az idei enyhe január azonban minden korábbi tapasztalaton túltett. Márciusban már azokkal a kerti teendőkkel kell foglalkozni, amelyek az előző években áprilisban voltak esedékesek.
A kerti munkákat nehezíti a sok csapadék, viszont a gyümölcsös szempontjából ez előnyös, hiszen az elmúlt évektől eltérően, a tavaszi hónapokban lesz elég nedvességtartalék.
– A gyümölcsöskertekben már a téli fagymentes napokon megkezdhettük az alma- és körtefák metszését. A csonthéjasokkal csak a tavaszi hónapokban folytatjuk, a vegetációs időszak kezdete után. Viszont, aki csak most kezdi a metszést, az sincs elkésve. Fontos, hogy a metszés növényegészségi funkcióját tekintsük elsődlegesnek. Tehát a sérült, betegségekkel fertőzött részeket távolítsuk el, utána tekintsünk a koronaalakítás alapelveire. Almatermésűeknél és csonthéjasoknál is bevált a karcsú orsó koronaforma, amely kevesebb munkával is fenntartható és megfelel a fák természetes igényeinek is. Idősebb termő fáknál fontos, hogy a fényt figyeljük, a fa koronája legyen szellős. Ha lesz elég fény, lesz elég termőrügy a következő évben – avatott be Marcinkó Zoltán, a bénai székhelyű TreeM faiskola szakmai vezetője, aki 10 éve foglalkozik hivatásszerűen gyümölcsfacsemeték nevelésével és értékesítésével.
Faiskolájának nagy része a Komáromi járásban, Hetényen található, de mivel Bénán van a székhely, itt üzemelteti a kísérleti ültetvényét, ahol 150 fajta gyümölcsöt tesztel különböző művelési módokon.
Tekintettel a mostani állapotra, feltételezem, hogy két hét múlva befejeződik a szabadgyökerű csemeték ültetése. Konténeres fákat szinte egész évben telepíthetünk, viszont a fejlődésük szempontjából előnyös, ha hamarabb kerülnek a végleges helyükre – emelte ki.
Marcinkó Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy vásárláskor elsődleges szempont legyen a gyökér fejlettsége és állapota, ne pedig a korona. Hangsúlyozza, hogy jól nézzük meg, nehogy agrobaktériumos gyökérgolyva legyen a gyökereken (kisebb-nagyobb gumók a gyökereken), mert az ilyen csemete szépen fejlett ugyan, de a kiültetést követő évben elpusztul, és ha a helyére újat ültetünk, az is megfertőződhet. A hazai faiskolák gondosan ügyelnek arra, nehogy ilyen csemeték kerüljenek a vásárlókhoz, általában a külföldi, import csemetékre jellemző, hogy golyvás fanövendékek is belekeverednek az egészségesek közé.
Ezzel a két lemosó permetezéssel megalapozzuk a szezon növényvédelmét, s ha ódzkodunk a permetezéstől, a vegyszeres növényvédelemtől, akkor is érdemes legalább ezt a két kezelést elvégezni. Csonthéjasoknál fontos a monília elleni védelem virágzás előtt és után – részletezte hozzátéve, hogy a gyümölcsöskertben egész évben találunk munkát. Most viszont úgy tűnik, mintha mindent egyszerre kellene győzni. A természet mindenképpen elvárja, hogy az egyes munkákat hozzá és ne a saját időnkhöz, kedvünkhöz igazítsuk.
A füleki Karkusz Gyula hobbi borászként tevékenykedik saját és a baráti társasága örömére. A szőlőben feleségével, Klaudiával együtt végzik a munkák oroszlánrészét. Csomán, Füleken és Losoncon vannak szőlői. Nagyjából 100 tőkét gondoznak, aminek 40 százaléka oltvány, rizlingszilváni és szentlőrinci, 60 százaléka direkt termő szőlő, javarészt concord. Mint mondja, ha az időjárás kedvez, akkor évi 500 liter borral ajándékozzák meg őket ezek a tőkék.
– mondja a borász.
Utóbbi azért fontos, mert az enyhe tél miatt a gombás betegségek elterjedhetnek, ezt igyekeznek megelőzni.
– Természetesen itt nem érnek véget a munkálatok, mert egészen szüretig vannak teendők a szőlővel, mint például a kacsolás, a kötözés, a kapálás és még sorolhatnánk. És, ha mindezt megtettük, még mindig marad az időjárás, mint tényező, de ez már nem rajtunk múlik – tette hozzá Karkusz Gyula, aki egyébként a füleki Pincesor polgári társulás alelnöke is. Az egyesület célul tűzte ki a Szlovákiában egyedinek számító homokkőbe vájt pincék megmentését, felújítását, népszerűsítését. Az egykoron virágzó, közel száz borospincéből manapság összesen 82 pince maradt meg, és nagyjából húszban zajlik valamilyen tevékenység.
– A homokkőbe vájt pincéknek az egyik különlegessége, hogy egész évben állandó hőmérsékletet és állandó páratartalmat biztosít a bornak. Szlovákiában nagyon kevés található belőlük, sőt mondhatnám, hogy elsősorban Fülek környékére jellemzők – avatott be Karkusz Gyula.
Megjelent a Magyar7 hetilap 12. számában.
