2024. február 15., 15:09

Könyv készül Andódról

Kaderábek László és Kaderábek Péter könyvet írnak szülőfalujukról Andódról. Céljuk, hogy egy könnyen lapozható könyvben érthetően, velősen összefoglalják Andód történelmét, kultúráját, szokásait, megemlékezzenek neves személyiségeiről. Napjainkban az utolsó simításokat végzik a kiadványon.

Kaderábek Lászlóval beszélgetünk
Kaderábek Lászlóval beszélgetünk
Fotó: Bokor Klára

A testvérpár igazi lokálpatrióta, az egyetem elvégzése után mindketten maradtak szülőfalujukban és ott alapítottak családot. Kaderábek László történész-politológussal beszélgetünk.

Elmondja, komplex, összefoglaló könyvet szeretnének írni. Alapul Vágvölgyi Szilárd amatőr helytörténész 1998-ban megjelent Cergát-parti tűnődések kiadványa szolgál, valamint e nagy tudású krónikás a Thain János Múzeum Regionális Könyvtárban elhelyezett írásai.

Merítettek nagyszüleik és idős emberek visszaemlékezéseiből, Horváth Zoltán És mi hazatérünk az andódi harangszóra című művéből, illetve Kis Vendel Nyíregyházára kitelepített gyűjtő munkájából. Emellett Miskolczi László és Czuczor Mária volt polgármesterek tevékenységéből és hagyatékából.

Legtöbb kétszáz oldalasra tervezzük, hogy ügyesen lehessen lapozni, tömör összefoglalója ez Andód történetének az őskortól napjainkig. Koncentrálunk majd az utóbbi 20-25 évre, mert az még nem volt feldolgozva”

– fejti ki László.

Megtudjuk, a lápos, ingoványos terület gyéren lakott volt, hiszen az árvizek sokszor elpusztították a szerény hajlékokat. Érsekújvár várának felépültével felértékelődött a falu, német és török csapatok mozogtak erre, rengeteg a tömegsír, s mivel a harctéren elesett katonák sokszor hosszabb ideig nem voltak eltemetve, ezért a területet a pestisjárvány is gyakrabban sújtotta. A 18 – 19. században kezdett a falu fejlődni, amikor a Károlyi család kezdett itt gazdálkodni. Akkoriban csapolták le a lápokat és szántóföldeket hoztak létre. Ennek köszönhetően nőtt a lakosság száma, terjeszkedett a falu.

Kaderábek Péter és László
Kaderábek Péter és László a Hazajáró csapatának mutatják be a Czuczor Gergely Múzeumot. „A költő legismertebb hazafias verse a Riadó. Ma is szükség lenne újabb Riadó versre, mert amíg a harcok, nehézségek nem tizedelték meg a magyarságot, addig a kényelmi jólét igen. Pedig fontos, hogy a gyermek az anyanyelvén váljék emberré” – hangsúlyozta Kaderábek Péter a Hazajáró stábjának.
Fotó:  archív
A könyvben nyomon követjük azt is, hogy 1880-tól, hogyan változott a nemzetiségi összetétel. Annak ellenére, hogy a magyarok megélték a kitelepítést, a deportálást, a reszlovakizációt, a térséghez képest magas maradt itt a magyarok számaránya, mintegy 60- 70 százalék között mozgott.

A rendszerváltás időszakában többen elköltöztek a faluból, sok lett a vegyesházasság. Lassan, de fogyatkozott a magyarság, ám drasztikus módon akkor változott meg a nemzetiségi arány, amikor a község rengeteg háztelket kimért. Sokan költöztek ki Újvárból falura, illetve jöttek más szlovák településről. Mára a szlovákság száma magasabb” – részletezi László.

Kitér arra is, újdonság lesz a könyvben a látnivalók precíz felsorolása és Andód neves személyiségeinek bemutatása. Czuczor Gergely mellett, aki a falu szülöttje, még tizenöt személy lesz felsorolva. Rengeteg képanyaggal rendelkeznek, amelyből bőven lehet válogatni.

A könyv megjelenéséhez szívesen fogadnak minden támogatást.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.