Komárom lakossága fogy, a magyarok aránya stagnál, több mint 4 ezren „nemzetiség nélküliek“
A legnagyobb hazai magyar közösséggel rendelkező Komárom 32 967 lakosa közül a 2021-es népszámlálás során 17 696-an magyarnak, 10 315-en szlováknak, 179-en romának, 5-en ruszinnak, 485 egyéb nemzetiségűnek vallották magukat. Megdöbbentő, hogy 4287 polgár semmiféle nemzetiséget nem adott meg, s tíz év alatt 1500-zal csökkent a komáromiak száma, akik húsz évvel ezelőtt még hozzávetőleg 37 ezren voltak.
A helyi eredmény kapcsán kikértük a hazai magyarság fővárosa polgármesterének, Keszegh Bélának, valamint a Szövetség Komáromi Helyi Szervezete tegnap megválasztott elnökének, Iván Tamásnak (MKP platform), illetve két alelnökének, Andruskó Imrének (Híd platform) és Marcinkó Adriánnak (Összefogás platform) a véleményét.
„Közép-Európa-szerte régóta tapasztalható tendencia a városok lakosságának fogyása. Ezt a születések és az elhalálozások aránya, továbbá a nagyobb városokba vagy külföldre történő elköltözés is befolyásolja.
– nyilatkozta Keszegh Béla.
Bár azt örvendetesnek tartja, hogy továbbra is Komáromban él a legnagyobb számú magyar közösség, ám leszögezte, hogy az asszimiláció ott is folytatódik.
„Főleg a szaporodó vegyes házasságokban élők a magyarokhoz és a szlovákokhoz is húznak. Már a komáromi sem olyan homogén magyar közösség, mint amilyen sok évtizeddel ezelőtt volt. Egyre többen válnak kétnyelvűvé, ami ugyan nem ördögtől való, de fontos, hogy a magyar közösségünk meg tudja őrizni a saját identitását. Szakmai kiértékelésre vár, hogy mennyire volt érdemes rákérdezni az 1. és a 2. nemzetiségre is. Ezzel a lehetőséggel is vélhetően inkább a vegyes házasságbeli polgárok éltek. Azok, akik most semmiféle nemzetiséget nem adtak meg, talán azért tettek így, mert esetleg korábban a magyar nemzetiségük vállalása miatt incidenst éltek át, vagy attól tartanak, hogy emiatt majd hátrányos megkülönböztetés éri őket. Talán sok roma lakos is tétovázott, hogy hová tartozónak vallja magát“ – fejtette ki.
Iván Tamás is úgy látja, hogy a legtöbb felvidéki városban megfigyelhető a lakosság fogyása, aminek egyik oka az elhalálozás, a másik pedig az elköltözés.
A helyi nemzetiségi arányok kapcsán jó hír, hogy továbbra is 50 százalék felett maradt a komáromi magyarok aránya, mert voltak, akik ennél rosszabbra számítottak. Elgondolkodtató, hogy többen vannak azok, akik magyar anyanyelvűek, mint azok, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A helyi szlovákok esetében fordított jelenség tanúi vagyunk: többen vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, mint szlovák anyanyelvűnek! Ők többnyire magyar anyanyelvűek, akik már nem vállalták a magyar nemzetiségüket” – magyarázta.
Aggasztónak tartja, hogy több mint 4 ezer komáromiról nem derült ki, melyik nemzetiséghez tartozik.
„Egyrészt a közönyösök nem tudatosították, hogy ennek a válasznak súlya van. Másrészt a mostani és a tíz évvel korábbi kampány alatt is felfigyeltünk azok félelmére, akik nem merik vállalni a nemzetiségüket és az anyanyelvüket. A 2011-es népszámlálás ugyan még névtelen volt, de a kérdőíveket ellátták egy sorszámmal, ami sokakat megijesztett, hogy azáltal be tudják őket azonosítani. A 2021-es során pedig már meg kellett adni a nevünket, ami még riasztóbbnak bizonyulhatott az identitásukat nyíltan vállalni nem akarók számára.
– véli.
Andruskó Imre gimnáziumigazgatóként is hallja, hogy sok diákjuk majd Magyarországon vagy nyugatabbi országban szeretné leélni az életét. Szerinte a kivándorlás teljes mértékben megállíthatatlan, de vonzó programokkal talán csökkenteni lehetne a mértékét.
„Ez az érintett városoknak azért is jelenthet majd gondot, mert a legjelentősebb pénzforrás a részadókból, vagyis az állam által a lakosságszám függvényében visszaosztott támogatásból származik, ami Komárom esetében lakosonként több mint évi 300 euró.
– ecsetelte
Elképesztőnek tartja, hogy a város 4287 polgára nem adta meg a nemzetiségét.
„A nemzetiségi arányok tekintetében, abszolút mértékben tíz év alatt nem történt túl nagy változás. Ha összeadjuk az 1. és 2. nemzetiséget, úgy tűnik, hogy Komáromban a magyarok javára megmaradt a 2:1 arány, akárcsak a gyermekek iskolai beíratása során a 62:38 százalék.
– zárta tájékoztatását.
Marcinkó Adrián a lakosságfogyás fő okának a munkalehetőségeket biztosító ipari park hiánya miatt és a sokak által megfizethetetlenül magas ingatlanárak következtében történő elvándorlást tartja.
„Sajnos, az utóbbi években nem épültek startlakások az ifjú pároknak, ez ügyben csak nemrég történtek lépések. A helyi két- háromszobás lakások áráét pedig már szép családi házak vehetők a közeli falvakban.“
Úgy véli, hogy Komáromban a nemzetiségek aránya azért maradt meg a 2011-es szinten, mert határváros. Szórványban nehezebb ennek az aránynak a megtartása.
„Viszont a lakosságszám újra csökkent, mintegy 1500 fővel, tehát nincs nagy okunk örülni. Nehéz közös feladatunk lesz a magyarság fogyásának megállítása és visszafordítása. E téren a nemzetpolitikai államtitkárságtól már évek óta jelentős erkölcsi és anyagi támogatást kapunk, aminek köszönhetően a szülőföldjükön maradó, külhoni magyarok is fontosnak érezhetik magukat.
Sajnos, sokan csak lebegnek a semmiben, vagyis több mint 4 ezer polgártársunk nem érzi fontosnak a valahová tartozást. Ők sem a nemzetiségüket, sem a vallásukat nem adták meg, talán kiveszett a nemzettudatuk. Pedig mindenkinek az anyukája énekel, mesél valamilyen nyelven, valahová tartozik, és a hatalom manapság már nem bünteti a nemzetiség, anyanyelv vállalását. Érthetetlen ez a magatartás...“ – mondta el végül.
A Komáromi járás további 3 városát, Gútát, Ógyallát és Naszvadot egy másik cikkünkben vesszük górcső alá.
