Koháry István - Fülek
1661. július 19-én, amikor a csábrági és szécsényi vár tulajdonosa, idősb Koháry István Léva várának ostromakor meghal, fia, aki ekkor a nagyszombati jezsuitáknál tanul, névleg átveszi a füleki várkapitányságot apjától. A sors, de talán inkább a fiatal emberhez mindig is kegyes uralkodó a bécsi egyetem felé egyengeti útját.
Források jegyzik azt is, hogy doktori értekezését I. Lipót jelenlétében mondta el, amiért az uralkodó értékes, 200 aranyat érő láncot adott neki. Tanulmányai után, 1667-ben ténylegesen is elfoglalja a füleki kapitányi tisztséget. Katonai és politikai szempontból nagyon zavaros idők járnak akkor errefelé, de a török és a magyar nyomás és szorongatás ellenére Koháry mindig kitart Lipót, illetve a Habsburgok mellett. A soproni országgyűlésen is támogatja az uralkodót, ezért ezredessé léptetik elő és kinevezik kamarásnak.
Kiszabadulása után ott van Buda és Székesfehérvár megvívásánál. Grófi rangot kap, a császár az udvar előtt a „hűség tükrének” nevezi őt. Az Eger ostrománál kapott lőtt seb bénítja meg örökre jobb kezét.
A Rákóczi-szabadságharc alatt is hű marad Bécshez, amiért altábornagyi rangot kap és Hont vármegye örökös főispánja lesz. 1715-től országbíró, két évig harcol, hogy megmentse a lőcsei fehér asszonyt, Korponai Jánosnét. Ebben az ügyben viszont nem járt sikerrel.
Füleken iskola és alapítvány viseli nevét, a katolikus (ferences) templom előtt pedig Lantos Györgyi 2019-ben felavatott bronz mellszobra emlékeztet Koháry Istvánra.
Megjelent a Magyar7 2024/38. számában.
