Kodály lelki szülőhelyként tekintett Galántára
Kodály születésének 140. évfordulójára készülnek Galántán. A mátyusföldi várost Kodály mester lelki szülővárosának tartotta, díszpolgárrá avatása a település egyik legnagyobb ünnepe volt. Kodály szellemi örökségének őrzéséről Józsa Mónika karnagy tartott előadást. A Csemadok nemzetközi hegedűversenyre készül.
Kodály születésének 140. évfordulója előtt hajtanak főt a galántai és mátyusföldi örökségőrző szervezetek, magánemberek, énekkarok és oktatási intézmények a novemberi és a decemberi hónap folyamán.
Az ünnepségsorozat nyitányaként Józsa Mónika Harmónia-díjas karnagy és zenepedagógus tartott előadást a Galántai Honismereti Múzeumban.
A kórusvezető bemutatta Kodály mátyusföldi kötődéseit és Galántához fűződő szeretetteljes viszonyát. Kutatásait nagyrészt Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, Ittzés Mihály zenepedagógus, Szőke Péter karnagy, valamint a neves galántai Kodály-kutató Záreczky László levelezésére és írásaira alapozta. Józsa Mónika évek óta aktívan kutatja a nagy mester munkásságát és életútját, hiszen példaképeként tekint rá.
– nyitotta meg előadását Józsa Mónika. Kodály első gyermekkori emlékei is Galántához köthetőek, itt történt meg az öntudatra ébredése. Kodályék a vasútállomás emeleti szobáiban laktak, a legszebb hét esztendőként emlegeti leveleiben a várost a nagy zeneszerző. Innen származik az első „hangszer” is, amelyet Kodály háromévesen alakított ki édesanyja szűrőkanalából és spárgából. Egy kis gitárt barkácsolt magának így a későbbi nagy zeneszerző és népdalgyűjtő, aki a zene és a népének alapjait a szülői házon kívül a mátyusföldi szolgálóktól, cselédektől és cigányoktól szívta magába.
Józsa Mónika a Galántához kapcsolódó Kodály-művekről is érdekesen mesélt. Az 1933-as Galántai táncok például a legszebb ajándék, amelyet Kodály adhatott a galántaiaknak, ezzel világgá kürtölte a várost. A Hat tréfás kánon népi szövegekre című ciklus hatodik darabja, a Mikor mentem misére című alliterációs nyelvtörő is Galántához köthető. Ugyanúgy, mint Kodály mester egyetlen szlovák nyelvű bicíniuma, kiolvasója – amelyről Olsvai Imre szóbeli közléséből tudunk.
Kodályt 1943 májusában avatták Galánta díszpolgárává, a Tőle megszokott kimért szófukar módon közölte akkor is az ünneplőkkel, hogy nem a díszpolgárrá avatás szalmaláng-ünnepségre vágyik, hanem arra, hogy a valóságos lépések történjenek a zenetanárképzés és a muzsikaoktatás területén. Ezeket a lépéseket ellenőrizni is kívánta. Arról, hogy engedélyét adta ahhoz, hogy a Galántai Kodály Zoltán Kórus az ő nevét viselhesse, a Záreczky Lászlóval folytatott levelezéséből tudunk, sajnos az a levél, amelyben erről részletesen szó eshetett elkallódott, egyelőre sehol sem találják nyomát.
Galánta máig számtalan helyen és erős lélegzettel őrzi Kodály emlékét. A vasútállomáson a vonatok érkezését az Esti dal kezdése szignálja. Az Esterházy kastély parkjában Kodály-mellszobor és szobor őrzi a zeneszerző emlékét, a kastély északi szárnyában 2018 októberében avathattak Kodály emlékszobát. Péczely Sarolta domborművet és szobrot ajándékozott a férje nevét felvett galántai iskoláknak, a vasútállomáson pedig emléktábla fémjelzi a mester nevét.
– zárta előadását Józsa Mónika, aki évtizedek óta karnagya a Galántai Kodály Zoltán Kórusnak.
A Kodály 140. emlékünnepség-sorozat november közepén vette kezdetét. November 17-19. közt kerül majd sor a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenyre. A nemzetközi versenynek a hagyomány folytatása mellett két figyelemre méltó körülménye is van. Egyrészt főhajtás Kodály Zoltán születésének közelgő 140. évfordulója alkalmából, másrészt a mátyusföldi nemes Lavotta János, akinek halála bicentenáriumáról 2020-ban, a világjárvány alatt szünetelő hegedűversenyen nem volt lehetőség a méltó emlékezésre. Ezt a mulasztást pótolja majd a rendezvény nyitó programja 17-én a sátoraljaújhelyi Dombóvári János és Novák-Tóth Györgyi Lavotta-hegedűestje – magyarázta Mézes Rudolf főszervező, a Csemadok Nyugat-Szlovákiai regionális alelnöke.
December 16-ától kerül majd sor a Kodály Kórusok Nemzetközi Találkozójának programsorozatára Galántán.
Józsa Mónika érdekességeket tartalmazó előadásáról és a Kodály „titkokról” a Magyar7 következő számában olvashatnak nagyriportot.
