Kincsünk a magyar gyermek
Kékfestő ruhába öltöztetett óvodás kislányok állnak ki szavalni a nagycétényi Manócska óvoda bejáratánál frissen felavatott székely kapu elé. A kapu oszlopai között húzódik a piros-fehér-zöld szalag, arra várva, hogy a közjogi méltóságok átvágják. Az óvónők verset írtak a jeles alkalomra, a két kislány előadása pedig mindenki szemébe könnyeket csal.
Ihletett percek ezek a zoborvidéki faluban, hiszen a székely kapu a lélek és a szív átjárója, ezzel együtt hit, remény, bizodalom és a magyar nemzethez való tartozás jelképe is. Ennek a kapunak az árnyékában szaval szívvel-lélekkel a két kislány: „Ez a kapu óhaj, ez a kapu jelkép, hogy a széthúzásnak levegyük a terhét. / Sándor bácsi megálmodta, megrajzolta, kifaragta, sosem fáradt el a karja. / A teteje galambdúcos, az oldala tulipános. Nap, hold, fényes csillagok, azt hirdetik, magyar vagyok. / Ezen jelképek mellett, áll egy felirat, amely minden magyar szívében ott marad. Hallgasd, mit súg a lelked – Kincsünk a magyar gyermek”. Így hangzik a Farkas Daróczi Krisztina és Iván Karolina által szerzett kis költemény.
– A magyar-magyar összetartozás, és a székely, erdélyi barátságunk megpecsételése a kapu, hiszen van kapcsolatunk Kovászna megyével, közös testvértelepülésünk pedig a magyarországi Alsőörs, ahol évente legalább egyszer találkozunk. A helyi Csemadok nemes elhatározása, hogy minden évben építtet egy emlékhelyet, idén ez a székely kapu a szervezet vállalása – mondta Ladányi Lajos, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának keretében felépült Manócska óvodát fenntartó Zoboralja Kht. igazgatója.
– A helyi alapiskolának már második éve tudunk több mint tíz elsőst adni, és a számokból kiindulva az elkövetkező években is így lesz. Ettől pedig talpra tud állni a nagycétényi magyar iskola.
A székely kaput a zabolai fafaragó művész, Datki Sándor készítette.
– Mi, székelyek és a felvidékiek összetartozunk. Ez a kapu ennek a gondolatnak a megerősítése. Nekünk, magyaroknak két ábécénk is van, ez megerősíti a múltunkat, ezért van a „Kincsünk a magyar gyermek” felirat rovásírással is kiírva – mesél a nagycétényi székely kapu szimbólumairól és jeleiről az alkotó.
Akárcsak székely kapu, a Manócska óvoda is a magyar identitásunk és összetartozásunk szimbóluma.
– A Manócska óvoda is egy jelkép, hiszen az asszimilációs folyamatok ellenére még mindig vannak magyarok ezen a szórványvidéken. Alaptalan volt a félelem, az óvoda sikerprojekt, ez pedig a közösségünk erejét mutatja. Bízom benne, úgy, ahogy a székely kapuk is több száz éven át fennmaradnak, úgy ez a zoborvidéki óvoda is itt lesz sok esztendő múltán is – mondta Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke.
Zoboralja első székely kapuját Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avatta fel. A székely kapu ötlete és annak elkészítése kiváló megnyilvánulása a magyar nemzet határokon átívelő összetartozásának. A székely kapukba vésett szövegek hagyományosan a család vagy a közösség hitvallásáról árulkodnak.
Beruházásaink és támogatásaink által szerte a Kárpát-medencében értéket teremtünk és lehetőséget a jövő magyar nemzedéke számára, hogy anyanyelvén tanulhasson, megélhesse magyarságát és továbbadhassa nemzeti kultúráját. Támogatásaink és programjaink révén mára már minden magyar közösséghez eljutottunk a Kárpát-medencében. Az elmúlt 13 év nemzetpolitikájának köszönhetően a magyarság nemzeti egysége ma erősebb, mint valaha – mondta ünnepi köszöntőjében a nemzetpolitikai államtitkár.
– Egy 8 és fél százalékos közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy bejuttasson egy magyar pártot a pozsonyi törvényhozásba. Mindehhez csupán összefogásra van szükség – zárta ünnepi beszédét Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár.
Megjelent a Magyar7 2023/39. számában.
