Kiállítás az Alsó-Garam menti viseletekről
A zselízi Művelődési Otthon kistermében – a Lévai Regionális Művelődési Központ és a Matica slovenská helyi szervezete jóvoltából – a napokban egy helytörténeti kiállítás nyílt meg, ami a népviseletekre helyezte a hangsúlyt.
2022. szeptember 6-án a zselízi Alapiskola tanulói ellátogattak a helyi Művelődési Otthonban megnyílt kiállításra, amelyen Juhász Gábor helytörténész várta őket. A tárlatvezető arról mesélt nekik, hogy miként öltözködtek és éltek az őseik az Alsó-Garam mentén a 19. század közepétől egészen a 20. század közepéig. Mint mondta, Zselíznek és környékének tipikus népviselete nem volt, nem úgy a közelben található Bénynek vagy Óbarsnak:
Rávilágított, hogy a 16. és 17. századból származó török adóösszeírásokból tudható, hogy Zselízen, Kétyen, Nyíren, Lekéren, Sáróban, Peszeken és más környező településen is kendert és lent termesztettek, hogy abból ruhákat készíthessenek.
A tárlat részét képező fekete színű menyasszonyi ruháról elmondta, hogy a választásnak praktikus okai voltak:
Juhász Gábor az ékszerdivatról, a rongyszőnyegek eredetéről, a dolgozó férfiak bőgatyájának és a „belinder”-nek is nevezett Berliner kendőnek a funkciójáról is mesélt az érdeklődő tanulóknak, akik közül jó néhányan jártasak a népviseletek világában, lévén a helyi Kincső Néptáncegyüttes tagjai.
A gyerekek – az utazó ládán, a katonaládán, a múlt század húszas és harmincas éveiből való lányingen és bugyogón, továbbá a református mohi viseleten túl – egy 1834-ben készült komáromi típusú tulipános ládát is megtekinthettek, de felpróbálhatták a zselízi kalapkészítő Hanula Istvánnak az egyik fejfedőjét is. Szó volt még a korabeli hajviseletről, a szinte kötelező bajuszviseletről, valamint a vászon és a posztó közti különbségekről is, sőt a tanulók egy durva anyagú, mintegy tízkilós posztókabátot is megvizsgálhattak.
Az értékes néprajzi tárlat szeptember 9-éig látogatható.
