Keleti polgármesterek: Mindig volt valahogy...
Két bodrogközi folyómenti település vezetőit kérdeztük, milyen kihívások, új feladatok elé állította őket az idei év. Varázslóiskolába kell-e vajon a jövőben iratkozniuk, ha a túlélésüket az államkasszából kicentizve biztosító összegen túl községeikben beruházni, fejleszteni is szeretnének.
A csendes, nyugodt kis zsákfalu, Bodrogszög ugyan napjainkban kis túlzással élve téli álmát alussza, de tavasztól őszig érdemes meglátogatni. Nemcsak azért, mert a határában van az ország legalacsonyabb (94,3 m) pontja, hanem azért is, mert közvetlen szomszédságában található a kis híján 188 hektáros Natura 2000 terület, a Bodrog egy része. A 2-es védettségi fokozatú európai jelentőségű természeti táj azon túl, hogy számos növény és állat élőhelye, az éles szemű, érzékeny lelkeket is megihleti. A nem egész 200 lakosú falunak majdnem egyhamada 60 év feletti, az alig két tucat kiskorú a szomszédos falvak óvodáiba, iskoláiba jár. Egy ipari vállalkozáson és az önkormányzaton kívül helyben a mezőgazdaságban dolgoznak még páran, egyébként pedig munka után kisebb-nagyobb távolságokra ingázik az aktív korú lakosság.
Iski János polgármester második választási ciklusát tölti szülőfalujában. A pénzügyminisztérium az államkasszából átlagosan évi 51 ezer eurót juttat a falu fenntartási költségeire. Nagyjából ezen összeg duplájából szoktak éves szinten gazdálkodni. A 2025-ös költségvetésükben a bevételi oldalt 101 ezer euróra, a kiadásit pedig 93 ezerre tervezték. A 2023-as évet rekordnak számító megtakarítással, 28 ezer euróval zárták.
Ezekkel végre a Bodrog partján szépen ki tudják tisztítani a benőtt, gazos részeket. Látogatásomkor érte a jó hír a polgármestert: idén a tavalyi egységár felét számlázzák majd nekik a gázért, mert az elmúlt szezonban jócskán csökkent a fogyasztásuk. Tavaly ugyanis fatüzelésű kazánnal kombinált fűtési módra váltottak.
Saját bevételük kisebb részét teszi ki a különböző adókból befolyó összeg. A polgármester megelégedéssel nyugtázta, hogy a falunak szerencsére elég nagy területen vannak bérbeadható szántóföldjei. Ezekkel kapcsolatban egy roppant érdekes történetet osztott meg olvasóinkkal.
– mondta a polgármester. Ez pont 4 ezer euróval több mint az az összeg, amitől a falu 20 éve rendre elesik a diszkriminatív elosztási rendszer, főleg a magassági és nagyságrendi kvóta megléte miatt. Ennek a plusz jövedelemnek köszönhetően évek óta nem kellett adót emelniük.
Megkövezhet bárki, mert megengedem, hogy ne teremjen semmi a jó minőségű szántóföldön. Az adott feltételek és törvények ismeretében, tiszta a lelkiismeretem. Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy élve majd ezzel a lehetőséggel, az elkövetkező 35 évre irigylésre méltó bevételt biztosíthatunk a falunak – egészítette ki Iski János. Amint állami szinten is jóváhagyják ezt az energetikai beruházást, régi álmuk válik valóra, és akkor végre érdemben tudnak majd fejleszteni. A falu rossz állapotú útjaival és járdáival kezdik majd. A községháza felújítására viszont már a közeljövőben pályáznak, de ha nem sikerül, kölcsönből fedezik a munkálatokat, mert arra az épületre amolyan vészhelyzeti mentsvárként tekint a polgármester. Felújítását követően önálló villanygenerátorral is bebiztosítja.
Pár éven belül 2,5 hektáron új társasházak építését tervezik és munkahely teremtő beruházáson is gondolkodnak. Szeretnék visszacsalogatni a faluból messzebbre elvándoroltakat, de akár fiatal „gyüttmenteket“ is szívesen fogadnának.
"Bízom benne, hogy lesznek majd, akik a nagyvárosokból menekülve a természet közelségét értékelve a mai rugalmas munkamódszerek és lehetőségek kiaknázásával fantáziát és szunnyadó potenciált látnak a vidék nyugalmában. Itt, a világ végén, ahol a nagyon ritkán felbukkanó, üresen maradt ház is pár hónap leforgása alatt új gazdára talál" – zárta mosolyogva Bodrogszög első embere, Iski János, aki elárulta aranyszabályát, amihez a jelenlegi ingatag időkben tartja magát: Ne a szépre, a külsőségekre adjunk, a biztonság legyen az első! Az, hogy most minden rendben van, még nem azt jelenti, hogy holnap is az lesz...
A szilvájáról híres, 1100 lelkes Tisza-parti Kistárkány polgármesteréhez, a második választási ciklusát betöltő Bálint Csillához irodájába a munkaideje végéhez közeledve lépek be. Épp az előző lapszámunk hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikkét olvasta, így nem csoda, hogy beszélgetésünket ezzel kezdjük. Tőle tudom meg, hogy a tavalyi év utolsó negyedében miért is vásárolta meg a kassai KOSIT vállalat a FÚRA céget. Ez utóbbi szállította el és dolgozta fel több évtizeden át szinte a teljes Bodrogköz kommunális hulladékát. Nem rendelkezett viszont olyan gépsorral, amely be tudta volna biztosítani a szilárd kommunális szemétkeverék idén már kötelező, másodlagos osztályozását. Így az erre képes nagyobb cég felvásárolva a kisebbet egy csapásra monopolhelyzetbe került. A faluban 1,30 euróval kénytelenek voltak megemelni a szemétdíjat, mert januártól borsosabbak a hulladéklerakatok tárolási díjai. Most tehát havonta 2 ürítéssel háztartásonként 8,50 eurót kell fizetni, a 65 évnél idősebbek 30 százalékos kedvezményben részesülnek.
A faluban még messze nem érti mindenki a szelektív gyűjtés lényegét, de a számok azt mutatják, hogy egyre többen vannak.
– mondja a polgármester.
A textilhulladék esetén felmerülő gond, hogy Szlovákiában egyetlen olyan cég van, amely képes annak szelektálását követően a hasznosíthatatlan maradék megsemmisítésére is.
A tavaly februárban törvényileg előírt közigazgatási és iskolaügyi dolgozók (4 óvónő és 10 közalkalmazott) egyszeri bruttó 500 eurós bérkiegészítése váratlan kiadásként plusz hétezer euró előteremtésére kényszerítette Bálint Csilla polgármestert. Idén pedig a pedagógusok szeptemberben esedékes 800 eurós egyszeri bérkiegészítése okoz fejtörést számára. Ugyanis ezt a tételt nem tudta betervezni, mivel az óvodaköltségek egy részét januártól az iskolaügyi minisztérium vette át. Alapvető információk hiányában, úgy kellett a költségvetést összeállítania, hogy a minisztériumból csak december elején tudatták, mekkora lesz az óvodai személyzet idei bérét és az energetikai kiadásokat biztosító összeg. Ezen felül az önkormányzatot, mint fenntartót terhelik a teljes konyhai és egyéb üzemeltetési költségek.
Az idén az önkormányzat által még utoljára megszavazható, a szülő által fizetett óvodai hozzájárulás elenyésző összegű bevételt jelent, mivel a 22 óvodás zöme szociális eset. A januárra szükséges óvodai keretet folyósították, de arról nem tájékoztatták a polgármestert, vajon mire számíthatnak.
Az önkormányzat köteles abban az esetben is előteremteni a működéséhez szükséges anyagiakat, ha a minisztériumból netán egy fillér sem jönne. Számokra lebontva, az idén 311 ezer eurót hagytak jóvá a pénzügyminisztériumban az önkormányzatnak, az óvodának pedig 122 ezret. De ahogy egy közeli polgármester kollégája mondta, neki ugyanekkora összeget 38 gyerekre adtak. Kistárkány polgármesterének annyira új ez a megváltozott óvodafinanszírozási rendszer, hogy nem tudott bármit is érdemben hozzáfűzni. Véleménye szerint majd csak egy lezárt évet követően lesz rálátásuk, akkorra letisztul majd, hogy mit és hogyan is kell fizetni. Bizonyára a valamikori elkülönített, fejlesztésre szánt keretösszeg is meglapul valahol, csak rejtve. Olyan érzése van, hogy az illetékesek számára sem világos még sok minden, ezért az idei év szerinte mindkét fél számára a próba éve.
Bőven elég lett volna az előző évek dilettantizmusa, nem, hogy egyéb, frissen társult bajokkal tetézni még azokat. Szerencsére az átalánydíjak fedezték a valós energiafogyasztást. Egyelőre a gáz és a villany ára is a régi maradt. Némi bérbeadható földje van a falunak, amiből bevétele származik. A bérleti díjakat, adókat két évvel ezelőtt minimálisan, éppen csak annyival emelték, hogy a törvényileg megszabott átszámolási szorzót betartsák.
Beruházásokról, pályázatokról érdeklődve a polgármester elárulta, hogy a temető közelében lévő kápolna körüli zöld terület revitalizációjának nyertes pályázatára a közelmúltban érkezett meg az elnyert összeg. A nyár végén virágokkal, örökzöldekkel varázsolják szebbé, tavasszal lócákat helyeznek el a temetőben és néhány utcában. A falun áthaladó közút egyik szakaszát is felújítják az idén. A hulladékudvar és a járdaszakasz javítására beadott pályázatuk még elbírálás alatt van. Az önkormányzati ingatlanok megújuló energiára való áttérésével még kivár Bálint Csilla, Kistárkány polgármestere, mint mondta, azt csak akkor tartja igazán kifizetődő beruházásnak, ha biztosítják hozzá a saját energiafelesleg virtuális tárhelyre való leadási és egyben visszaigénylési lehetőségét.
Megjelent a MAGYAR7 5. számában.
