Katasztrofális állapotban a közúti hidak
A felújítások hiánya miatt országszerte közel kétezer híd került kritikus állapotba, főként a megyék által fenntartott másod- és harmadosztályú utakon. Különösen igaz ez Besztercebánya megyére, ahol már több ilyen hídon forgalomkorlátozást kellett bevezetni. Egyesek szerint nem túlzás, hogy a közúti közlekedés már az összeomlás szélén van Szlovákiában.
A közúti hidak alapvető szerepet játszanak a közlekedési infrastruktúrában, mivel lehetővé teszik a folyók, völgyek, vagy más természeti akadályok áthidalását, így összekötve a különböző területeket, régiókat, városokat, falvakat. Az ilyen hidak kulcsfontosságúak a gazdasági fejlődés szempontjából is, mivel segítik az áruk és szolgáltatások szállítását, valamint gyorsabbá és biztonságosabbá teszik az utazást.
Ondrej Lunter, Besztercebánya megye elnöke és Jozef Viskupič, Nagyszombat megye, valamint a megyei önkormányzatokat összefogó SK8 társulás elnöke már az év elején felhívta rá a figyelmet, hogy a rendszerszintű megoldás és a szükséges finanszírozás hiányában a rossz állapotban lévő közúti hidak teljes lezárása egyes települések és a lakosság elszigetelődéséhez vezethet.
A két megyeelnök a Rimaszombati járásban található Nyustyán közös sajtótájékoztatón mutatott rá a tarthatatlan helyzetre. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, hiszen a kevesebb, mint hétezer lakosú kisvárosban három közúti híd került veszélyes állapotba: ezek közül az egyiket lebontották, egy másikat teljesen lezártak, a harmadikon pedig csak korlátozva haladhat át a forgalom. A kamionoknak már több mint 60 kilométeres kerülő úton kell közlekedniük és a személyautók számára is a korlátozás veszélye fenyeget.
Ondrej Lunter elmondta, hogy a megyében csak az elmúlt hónapokban hat hídon kellett a forgalmat korlátozni, vagy teljesen lezárni. A megyeelnök figyelmeztetett arra is, hogy ez nem egyedi eset, számos további híd élettartama a végéhez közeledik.
– fejtette ki Lunter.
Az SK8 elnöke, Jozef Viskupič közölte, hogy a legnagyobb problémát az állami finanszírozás elégtelensége jelenti. A megyék rettenetes állapotban kapták meg az utakat és hidakat, szinte mindenütt az elmaradt beruházások, felújítások problémájába ütköztek, és hiába próbálják fokozatosan megjavítani őket, a pénzügyi források hiánya miatt állandóan korlátokba ütköznek.
Az SK8 legutóbbi ülését decemberben Nagyrőcén tartották, ahol a résztvevő felek két fontos intézkedés szükségességét hangsúlyozták. Az egyik, hogy az önkormányzatoknak a GDP 2 százalékának megfelelő támogatást kellene kapniuk, hogy hosszú távon is képesek legyenek tervezni és ellátni feladataikat. A másik javaslat egy olyan finanszírozási modell kialakítása, amely segítene a hidak felújításában. Az ehhez szükséges összegeket nem az önkormányzati költségvetések, hanem PPP projekteken, vagy állami alapokon keresztül kellene biztosítani.
Peter Pellegrini válaszára nem kellett sokáig várni, ugyanis január végén közel háromórás találkozót tartott az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteivel, ahol számos problémás kérdés felmerült. Az államfő több területen is egyetért a megyék és települések aggályaival, kiemelten a decentralizáció és a közigazgatási reform kérdését illetően. Pellegrini úgy véli, hogy szükség van egy olyan nemzeti program kidolgozására, amely minden rossz állapotban lévő közúti híd felújítását és javítását magában foglalja.
Az elmúlt időszakban lezárt hidakkal együtt Besztercebánya megyében már tízre nőtt azoknak a hidaknak a száma, amelyeken korlátozásokat (útszűkítés és/vagy teherforgalom-csökkentés) kellett bevezetni. A magyarlakta területeken a feledi és a rimaszécsi hídon van érvényben már hosszabb ideje korlátozás. Ez utóbbi állapota a Bátka és Füge közötti útszakasz átépítése során romlott meg látványosan, amikor az elkerülő út részeként megsokszorozódott a rajta áthaladó forgalom. A javítása azóta is várat magára.
Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség elnökségi tagja arra mutatott rá, hogy amióta a megyékhez tartoznak a másod- és harmadosztályú utak, valamint azok közúti hídjai, az állam nem biztosított megfelelő pénzcsomagot a felújításukra. Az idő előrehaladtával pedig ezek a hidak technikailag megromlottak, s ma már élettartamuk végéhez közelednek. Nagy részük még a ’60-as, ’70-es években épült, a felújításuk pedig igencsak idő- és költségigényes.
– mondta ennek kapcsán Cziprusz Zoltán szintén rámutatva, hogy csaknem kétezer hidat kellene előbb-utóbb felújítani. A megyei önkormányzatoknak erre nincs elég pénze, így a közlekedés biztonságát veszélyeztető hidak száma évről évre nő. A forgalomkorlátozások miatt a fuvarozók költségei is megnövekedhetnek, emiatt pedig bizonyos termékek ára szintén emelkedhet, amit megint csak a lakosság fog megfizetni.
– Ezért szólítottuk fel hivatalosan is az államfőt, a kormányfőt, a közigazgatásért és regionális fejlesztésekért felelős honatyákat, hogy ne várják meg, amíg az egészségügy mellett a közlekedés is összeomlik, üljenek tárgyalóasztalhoz a megyei önkormányzatok vezetőivel, és találják meg azt a 2 milliárd eurót, amire a lezárás előtt álló 2000 híd felújításához szükség van – tette hozzá a megyei képviselő.
A gond az, hogy Besztercebánya megyében a hidak mellett még továbbra is nagyon sok útszakasz van rossz állapotban, ezért az egyébként sem magas keretösszeg is többfelé oszlik. Szemléltetésképpen a képviselő hozzátette, hogy míg egymillió euróból nagyjából 8-10 kilométernyi utat lehet felújítani, vagy újraaszfaltozni, addig ugyanekkora összeg épphogy csak fedezi egyetlen egy közúti híd felújítását.
Megjelent a Magyar7 2025/6. számában.
