Istenért, hazánkért és nemzetünkért
Az ipolysági 27. számú Szent Imre Cserkészcsapat november második hétvégéjén ünnepelte újraalapításának harmincadik évfordulóját.
Az ipolysági cserkészet történetének kezdete 1927. május 1-jére nyúlik vissza, ekkor alakult meg a helyi reálgimnázium cserkészcsapata Solčiansky Imre vezetésével. A Felvidék visszacsatolásának időszakában, 1938. október 27-én az akkor még 122. számú Szent Imre Cserkészcsapat néven működő közösség elsőként lett a Magyar Cserkészszövetség tagja. A közösség 1992. szeptember 19-én alakult újjá.
2017-ben Ipolyságon szervezték meg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – egyik legnagyobb országos rendezvényének számító – métabajnokságát, tizenöt cserkészcsapat közel 240 cserkészének a részvételével.
Az Ipoly mentén azóta is fontosnak tartják, hogy az egy korosztályba tartozó cserkészek gyakran találkozzanak, hiszen – ahogyan arról korábban az ipolysági 27. Szent Imre Cserkészcsapat jelenlegi csapatparancsnoka, Katona Attila is beszélt – évek múlva majd ők együtt felelnek a csapat vezetéséért; a közös munkára való nevelést ezért nem lehet túl korán elkezdeni.
Ezt hirdetik az erős bázissal rendelkező, jelenleg közel kilencven taggal büszkélkedő ipolysági 27. Szent Imre Cserkészcsapat tagjai. Közülük többen a háttérmunkában, a logisztikában és a programok szervezésében segédkeznek.
– Valójában meglepődtünk, hogy ilyen gyorsan szalad az idő. Nemrég ünnepeltük újjáalakulásunk 25. évfordulóját, s a huszadik sem tűnik olyan távolinak… Minden évből próbáljuk a lehető legtöbbet kihozni, ami az erőnkből telik.
– fogalmazta meg a csapat vezetője, Katona Attila, aki kiemelte, hogy több olyan programot is szerveznek, amelyen kicsik és nagyok együtt vehetnek részt, még jobban megerősítve a csapaton belüli összetartást.
Mint mondja, az önkéntes ifjúsági munka nem könnyű, hiszen egyre zsúfoltabbak a fiatalok, de még a gyerekek hétköznapjai és hétvégéi is.
Ebben, úgy gondolom, évről évre fejlődünk, de ez a fejlődés nem állhat meg. A csapatnak vannak nagy tervei a jövőre nézve, az elmúlt év tapasztalatai alapján elsősorban még több heti rendszerességű csoportos foglalkozást szeretnénk indítani. Látjuk, hogy bármilyen sűrű is a naptár, van rá igény.
Napjainkban a 27. számú Szent Imre Cserkészcsapatban nyolc őrs működik, egyenként 5-10 fiatallal.
– Kétévente igyekszünk kellő mennyiségű vezetőt képezni, valamint a meglévőket tovább fejleszteni, hogy újabb őrsöket tudjunk indítani. Ezek tagjai általában az iskolák első és második osztályosai közül kerülnek ki. Igyekszünk megmutatni a fiataloknak azt, hogy milyen egy igazi jó közösség, ahova az ember tartozhat, s hogy mennyi örömet adhat a közös játék, az alkotás és az igaz barátság. Összeszokott csapatot alkotunk, s mindannyian, a legkisebbektől a legnagyobbakig kiváló kapcsolatot ápolunk egymással – vallja a csapat vezetője.
Katona Attila tisztában van vele, hogy a fejlődő világgal nehéz lépést tartani, mégis igyekeznek olyan programokat megvalósítani, amelyek megfelelő teret biztosítanak a gyerekek számára, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.
Az ipolysági cserkészközösség egyik tagja, Pityu így vallott a cserkészet szerepéről: „Mindenkinek az életében fontos, hogy olykor kikapcsoljon, hogy a hétköznapi nehézségeket kicsit feledni tudja. Én itt, ebben a közösségben mindent adottnak érzek ehhez. Önmagamat adhatom, közben együtt nevethetek a barátaimmal, és a természetben lehetek. A táborokban olyan oldalaimat is megismertem, amiket szerintem nem mertem volna felszabadítani. Úgy érzem, a cserkészet is segített abban, hogy megtudjam, ki is vagyok.”
Egy másik cserkész, Veroni szerint amikor újra magára öltheti a cserkész nyakkendőt, egy új világ kapui nyílnak meg előtte: az önfeledt vidámság, a szeretet, a becsület világa, amelyben mindenki rátalál arra, amire igazán vágyik: „Ha a cserkészetre gondolok, a legelső, ami az eszembe jut, a boldogság. Mikor pár éve elkezdtem cserkészkedni, már a kezdetektől fogva azt éreztették velem, hogy ha szeretném, nincs akadálya annak, hogy a csapat tagja legyek, és tárt karokkal fogadtak. Ez a közvetlenség nekem nagy öröm volt. Hihetetlen számomra, hogy mennyi boldog pillanatot élünk meg együtt minden cserkészprogramon. Ezek a fő okai, amiért én egy nagyon értékes közösségnek tartom a cserkészetet. A cserkészetben képes vagyok mindig felhőtlen vidámságra, jókedvre és nevetésre lelni, még a nehezebb pillanatokban is; hiszen ha az ember a legjobb barátaival van körülvéve, ez nem is lehetne másként.”
Katona Attila szerint a céljaik nem változtak az évek során; nagyratörő terveik sincsenek, csupán minél több gyermekkel szeretnék megismertetni a cserkészetet, hogy ezáltal becsületes és jóravaló fiatalok, majd felnőttek váljanak belőlük.
– A legfontosabb cél pedig nem titkolt, erre teszünk fogadalmat és erre törekszünk: híven teljesítjük kötelességeinket, melyekkel Istennek, hazánknak, nemzetünknek és embertársainknak tartozunk. Minden lehetőt megteszünk, hogy másokon segítsünk. Ismerjük a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartjuk!
Megjelent a Magyar7 hetilap 47. számában.
