Ismerje meg Ipolynyék őrhegyi tanösvényét!
A Nagykürtösi járás legnépesebb községe, Ipolynyék a Nagy-patak mikrorégió központjaként fontos szereppel bír, s bortermelését is messze földön emlegetik. A 2013-ban kialakított őrhegyi tanösvényt végigjárva megismerhetjük a helyi szőlészetet, borászatot is.

A mintegy 9,5 kilométer hosszan húzódó körbefutó tanösvény az Őrhegy geológiai, növényzeti és állattani érdekességeinek bemutatása mellett a természetvédelem jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az út során a túrázó elé tárulnak a Nógrádi-medence, a Korponai-fennsík, a Cserhát és a Naszály lankái. A tizenegy megálló között nagyszerű kilátópontok is megtalálhatóak. Az összesen közel 200 méternyi emelkedőt magáénak tudó túraútvonalat kényelmes tempóban 3-3,5 óra alatt teljesíteni lehet.
A tanösvény a helyi tájháznál kezdődik. A Magasmajtény felé tartó úton haladva, a temető után jobbra, majd az utca végén balra kanyarodva érhető el az első információs panel, amely magyar és szlovák nyelven ad tájékoztatást Ipolynyék őshonos szőlőfajtáiról, a Delaváriról, az Othellóról és a Peszeki leánykáról. Mint kiderül, a jelenlegi fajtahasználatot a filoxéravész bekövetkezése határozta meg.
Innentől kezdve egyértelmű jelölések vezetik a túrázót. Pincék mellett elhaladva egészen az erdő széléig tart az emelkedő. A második információs táblától egy rövid kitérő tehető a Békás-forráshoz, aminek közelében egy mocsaras tavacska található.
– olvasható a tájékoztatóban.
Az emelkedő tovább tart egészen az egykori kőbányánál kihelyezett tábláig. A szürke és a vöröses kőzetek egymásra rakódását megfigyelve a különféle felszínalakító hatások és vulkanikus tevékenységek nyomai érhetőek itt tetten. A kőzettömbben levő repedések, törések a tektonikus mozgások következményei; ezek egyes részeket megemeltek, másokat lesüllyesztettek. A nyéki lankákat tekintve nem mellékes információ, hogy a vulkáni kőzeten kialakult talaj kiválóan alkalmas a szőlőtermesztésre.
A falu egyébként már a középkorban híres bortermőhelynek számított; szőlőhegyét 1354-ben említik először az egri káptalan egyik oklevelében.
A kőbányától egy rövid, de meredek szakaszon át vezet tovább az út a fölötte létesített Szent Ilona-keresztig. A tanösvény első kilátópontjáról szépen rálátni Ipolynyékre és Magasmajtényra.
Innen tovább haladva egy újabb jobb oldali letérő után érhető el az őrhegyi kilátó. A csodálatos panorámát, a Szanda, a Cserhát és a Naszály sziluettjeit is élvezve megismerkedhetünk a környező erdők növényvilágával is:
A fő útvonalra visszatérve haladunk tovább a Hollókő-kilátóhoz, hogy aztán elérjük a Porga-tó térségét. A hetes számú információs táblánál a Fehér-kút nevű időszakos forrást találjuk meg. A forrás elnevezése az általa kimosott ásványi anyagok színére utal. Innen nem messze áll a szőlőtermesztők védőszentjének, Szent Orbánnak a szobra. A néphagyomány szerint ha Orbán megvédte a termést, akkor a szobrát borral vendégelték meg a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték azt.
A pincesorra visszatérve tudhatjuk meg, hogy a völgykatlanban fekvő települést nyugatról a Szeles-hegy, majd az Őrhegy, a Libahegy, a Kakashegy, a Kutyahegy, a Nagyhegy és a Bodony őrzi. A szőlőhegyek, a dűlők és az egyes pincék megnevezései között néhány érdekeset is találhatunk: Zsobrák, Pacso, Vágány, Ádámszőlő, Hugyika, Huszálla, Bodony, Patincsa, Kőre.
Az őrhegyi tanösvény számos pihenőpaddal, sőt játékelemekkel, hintákkal, mászókákkal is ki van egészítve, így családos túrákra is kiválóan alkalmas.
