Irány a magyar alapiskola…!
Sorsdöntő időszakot él át sok felvidéki család, hiszen április az iskolai beíratások hónapja. A szülőknek el kell dönteniük, hogy melyik alapiskolába írassák be gyermeküket. Az iskolaválasztással ugyanis jól vagy rosszul, de megalapozzák utódjaik jövőjét. Az elmúlt napokban a Komáromi járás négy alapiskolájának az igazgatójával beszélgettem az elsősök számának eddigi és várható alakulásáról, az iskolabuszok kihasználtságáról és a magyar iskolába csalogató rendezvényeikről.
Körképünket azzal kezdeném, hogy röviden összefoglalom a négy iskola helyzetét a diákutánpótlás szempontjából. A Komáromhoz közeli hetényi Tarczy Lajos Alapiskolába minden évben két iskolabusszal, több környező községből is érkeznek tanulók, s éveken át 16-20 között stagnált az intézménybe beíratott gyerekek száma. A nyári kézműves és diákszínjátszó táborai miatt is közkedvelt csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolában és Óvodában a demog-ráfiai adatok, illetve az óvodások létszáma alapján legalább pár évig még biztosítottnak tűnik a 18-21 fős első osztály.
A kétnyelvű bizonyítványokért és az alternatív oktatás bevezetése ellen 1998-ban vívott iskolaháború során jó példát mutatott Búcsról sok mai fiatal inkább városokba költözik, egyre kevesebb a helyi gyermek. A vészjósló demográfiai mutatók miatt a búcsi Katona Mihály Alapiskola jövője kérdéses, ám az idén még 14 elsősre számítanak. Az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda helyzetét rontja a városra jellemző önkéntes asszimiláció (több vegyes házasságban született gyermek szlovák alapiskolába kerül) és a sok problémás roma tanuló jó pár családot elriaszt ettől az iskolától.
A híres filozófus és természettudós, Tarczy Lajos szülőfalujából nem költöznek el a fiatalok, sőt, több komáromi család is szívesen telepedett le a községben. A „művészkeképzőnek” is nevezett Tarczy Lajos Alapiskolát Czibor Angelika igazgató irányítja.
Az igazgató elmondta, a Videó Alapítvány jóvoltából van egy 23 férőhelyes iskolabuszuk, amely reggelenként a saját iskolával bíró Izsáról indul, majd az iskolát nem működtető Paton és a saját intézménnyel rendelkező Marcelházán is felveszi, délután pedig hazaszállítja a gyerekeket. A Rákóczi Szövetségtől kapott 9 személyes iskolabuszuk pedig a csupán alsó tagozatos iskolával rendelkező Dunaradványról és Virtről naponta kétszer szállítja a tanulókat. A madari tanulókat a szülők hozzák autóval.
A hetényi magyar óvoda most teljes létszámmal, vagyis két hagyományos és egy előkészítő osztállyal működik.
– Az előbbiekben több mint 50, az utóbbiban pedig 8 gyermekkel foglalkoznak két és fél éves kortól. Örvendetes, hogy falunkban nyílt egy új utca, csupa fiatal családdal, ők jelentik a reményt a diákutánpótlásra. Bár Hetényhez közel van Komárom, de tőlünk a fiatalok nem költöznek el a járási székhelyre, inkább onnan és máshonnan is beköltöznek a falunkba. Ezért egyelőre nem esünk kétségbe a demográfiai mutatók miatt.
A csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskolában és Óvodában április 8-án tartották a jövendő elsősök beíratását.
– A 155 tanulóval működő iskolában az utóbbi három évben 18-21 között állandósult a beíratott gyerekek létszáma. Időnként akad egy-két elsős, akit a Komáromban dolgozó szülei valamelyik városi iskolába íratják be. Kárpótol azonban minket az a tény, hogy Örsújfaluról, Tanyról, Nagykesziről is szoktak hozzánk hozni gyerkőcöket. Az ovinkból most 17-en érkeznek hozzánk, plusz az előkészítő osztályba járó 4 gyermek. Nekik tavaly évhalasztást javasolt a szakember – mondta el Várady Kornélia iskolaigazgató.
A közös udvarban, ám különálló épületben működő magyar óvodával egész évben együttműködnek, ugyanott étkeznek, jól ismerik egymást. Együtt vannak az ünnepségeken, a játszóházakban. Ezért külön nyílt napot nem kellett az érintett helyi családok számára rendezniük.
– A demográfiai adatok, illetve az óvodába beíratott kicsik létszáma alapján pár évig még biztosítottnak tűnik egy-egy első osztály megnyitása. Bizakodunk!
A búcsi Katona Mihály Alapiskola 120 tanulója között 12 elsős, 5 másodikos, 11 harmadikos és 13 negyedikes van. Mivel a karvai kisiskola megszűnt, többen hozzánk jöttek át – árulta el Győző Andrea iskolaigazgató. Náluk április 14-én lesz a kicsik beíratása, és 14 gyermekre számítanak, többségük a helyi óvodából megy hozzájuk.
– A két intézmény között egész évben jó az együttműködés, nemrég az óvoda táncházba hívta az elsős és másodikos tanulóinkat. Onnan pedig szívesen járnak át hozzánk jelmezbálba és meseelőadásokra. Egész évben szívesen látjuk az iskolánk iránt érdeklődő helyi és másutt élő családokat, nézelődhetnek, elbeszélgethetnek a pedagógusokkal. Az online oldalainkról és az évkönyveinkből is tájékozódhatnak a rendezvényeinkről. A gyógypedagógusunk a leendő elsősök osztályfőnökével együtt személyesen ment el a végzős ovisok közé, akiknek az iskolaérettségét játékos formában mérték fel. Az eredményeket megbeszélték a szülőkkel, jó tanácsokkal látták el őket azzal kapcsolatban, hogy az esetlegesen felmerült problémák őszig miként orvosolhatók.
Egy Búcsról elszármazott vállalkozó jelentős anyagi támogatásával tíz évvel ezelőtt vette meg a helyi önkormányzat a 35 férőhelyes iskolabuszt, amely éveken át a magyar állam támogatásával működött, ám ebben a tanévben nem tudtak támogatást szerezni az üzemanyagra, így megnőttek a költségeik.
– A busz Karváról indul, majd Dunamocs felé veszi az irányt néhány búcsi kötődésű gyermekért, mások pedig Bátorkeszin is felszállhatnak. Ugyan mindkét falunak van teljes szervezettségű magyar iskolája, de egyes szülők a jó hírünk alapján mégis a mi iskolánkat választották. Örülnek annak, hogy családias hangulatban, akár egyenként is foglalkozunk az inkluzív pedagógiai módszereket igénylő gyerekekkel. Szlovák óvoda és alapiskola nem működik a községben, ezért akik államnyelvű nevelést és oktatást választanak az utódjuknak, Bátorkeszire vagy Köbölkútra hordják a gyerekeket – magyarázta. Győző Andrea úgy véli, ha nem javulnak a demográfiai mutatók, szomorú jövő vár az iskolájukra.
– Búcson nagyon kevés gyerek születik, mert a fiatalok inkább városokba költöznek. Pedig a falu biztonságosabb hely a gyerekek számára, s a helyi közösség is sokkal összetartóbb. Sokat tanakodunk azon a polgármesterrel, hogy milyen vonzó lehetőségekkel tudnánk itthon tartani a fiataljainkat. Reméljük, hogy a következő években is akadnak olyan helyi és másutt élő szülők, akik majd a mi iskolánkat választják.
Az ógyallai Feszty Árpád Alapiskolában és Óvodában összesen 320 gyermekkel, köztük 52 óvodással foglalkoznak.
– Nálunk április 10-én és 11-én lesz a jövendő elsősök beíratása. Ebben a tanévben 55 kisdiákkal három első osztályt nyitottunk, s mivel az utóbbi években az 50-55-ös létszám állandósult, az idén is ennyi elsősre számítunk. Mivel a magyar óvoda az intézményünk részét képezi, onnan a többséget magyar iskolába íratják be. Minden évben előfordul azonban, hogy egyes vegyes házasságban élő szülők a magyar ovit választják, hogy legalább az alapokat megtanulja a kicsi, hogy beszélgetni tudjon a nagymamával, de iskolába már szlovákba íratják – vázolta a helyzetüket Deme László iskolaigazgató.
– A nyílt napunk után beíratási játszóházat is szoktunk rendezni, ahol játékos formában ismerkedhetnek a jövendő pedagógusokkal. A szülőket pedig meghívtuk egy beszélgetésre az iskolai pszichológussal és a speciális pedagógussal.
Ógyallán azonban a jövőben egyre kevesebb magyar gyerekkel számolhatnak.
– mondta zárásképpen Deme László iskolaigazgató.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/14. számában.
