Ipartörténeti emléket mentenek
A pelsőci önkormányzat szimbolikus egy euróért megvásárolja a vasútállomás szomszédságában található, a 20. század elejéről származó, helytörténeti és ipartörténeti szempontból is értékes épületegyüttest.
Az egykor műmalomként, parkettgyárként, majd terményraktárként szolgáló, aztán évtizedeken át üresen álló épületet a tulajdonos Szlovák Államvasutak (ŽSR) eredetileg le akarta bontani. 2023 és 2024 fordulóján azonban több ezren írták alá a bontás elleni petíciót, majd Pelsőc önkormányzata előbb a község nevezetességei közé sorolta az épületegyüttest, majd jelezte, hogy megvásárolná. Ezt azonban akkor a közlekedési minisztérium irányelvei nem tették lehetővé.
– közölte Petra Lániková, a vasutak szóvivője.
Az ingatlan megvásárlását 2024-ben a pelsőci önkormányzati képviselők is jóváhagyták. Azzal kapcsolatban, hogyan mentenék meg, illetve hasznosítanák a rossz műszaki állapotban levő épületet, még nem született végleges döntés.
Az épület későbbi hasznosítása kapcsán kifejtette, mindenképpen az idegenforgalom területén történő hasznosításban gondolkodnak, a turizmus fejlesztéséhez szeretnék kapcsolni az épületegyüttest.
– A képviselő-testület egyelőre nem határozott az épületről, arról, hogy mit fogunk ott létrehozni. Van több elképzelés, de azt még nem tudom megmondani, hogy végül mit szavaz meg a testület.
A helyiek által parkettgyárként vagy terményraktárként ismert épület története a zsírkőhöz kapcsolódik, az ásvány őrlésére szolgáló malomként épült 1918-ban. Négy évvel később egy tornaljai társaság vásárolta meg, amely 1927-ben bérbe adta, hordó- és parkettgyár létesült benne. Tíz évvel később ismét árulták az épületet, amelyet 1938-ban Klopstock Mór vásárolt meg fiával és a vejével közösen, azonban nem sokkal később a zsidótörvények értelmében elvették tőlük. A következő évtizedben nem tudni, mire használták, aztán 1948-ban az állam kisajátította és a vasúttársaság kezelésébe került. 1950-től a mezőgazdasági felvásárló vállalat pelsőci fióktelepe bérelte. A rendszerváltoztatás után a háromemeletes téglaépületet – amelyhez az évek során több melléképületet építettek – a sorsára hagyták és azóta pusztul.
Megjelent a Magyar7 2025/9. számában.
