Információk és kérdőjelek – szélpark Alsószeliben
Mintegy másfél-két éve jelent meg a Galántai járásbeli Alsószeliben az információ, hogy egy szlovák–osztrák hátterű vállalkozás szélerőműveket telepítene a falu határába. A mintegy 18 millió eurós befektetés tervét nem fogadta osztatlan öröm sem Alsószeliben, sem a szomszédos Felsőszeliben.
Lakossági fórumot tartottak március első szerdáján az alsószeli kultúrházban, a hivatalos megnevezés szerint meghirdették a befektetési szándék nyilvános előtárgyalását. Este hat óra helyett negyedórás késéssel kezdődött, mivel a beléptetésnél nemcsak pogácsával, hanem jelenléti ívvel is várták az embereket a szervezők. A fórumon történteket dokumentálták, hogy a környezetvédelmi minisztérium a kérdéseket és hozzászólásokat is értékelve döntsön majd a környezeti tanulmány elfogadásáról. Ahogy képünkön is látszik, nagy volt az érdeklődés, a fórumon jelentős számban képviseltették magukat a szomszédos Felsőszeli lakosai is. Velük szemben pedig a VE Telek Kft., szlovák–osztrák közös tulajdonú társaság vezetői, az osztrák partner két képviselője, a környezeti tanulmányt összeállító tanácsadó iroda megbízottja, továbbá egy ornitológus foglalt helyet.
A szakmai beszámolókból megtudtuk, hogy az osztrák partner komoly tapasztalatokkal rendelkezik a szélerőművek és napkollektorok telepítése terén. Négy országban több mint 40 szélerőművet, illetve napenergia parkot működtet.
Tőlük tudtuk meg, hogy az alsószeli határába tervezett projekt két szélerőművel számol, legkevesebb másfél kilométerre a legközelebbi lakóépülettől, így a zajszint mélyen a megengedett határérték alatt lenne. Az erőmű központi része, az ún. gondola 166 méter magas, a csatlakozó szárnylapátok 85 méteresek, hangzottak el a befektetés alapadatai.
Ahogy telt a projekt bemutatására tervezett egy óra, úgy telt meg az alsószeli kultúrház újabb és újabb technikai információkkal, és tényleg folyamatos odafigyelést igényelt, hogy a sok adatot megértse és értelmezni is tudja az ember. Lényegében egy 600 oldalas tanulmány legfontosabb adatait kellett volna a közönségnek befogadni, ami természetesen lehetetlen. Az előadók igyekeztek a legfontosabbakat kiemelni, mint a széljárás, a felállítani tervezett két szélerőmű modernitása, az általa keltett zaj mértéke, a turbináknak a természetes környezetbe illeszkedése, hiszen olyan magasak, hogy nagy távolságból is látszanak.
Legközelebb Dániában van ekkora, 250 métert meghaladó szélerőmű, s a világon is csak mintegy tíz működik ebből a kategóriából. Az előadó szerint az Alsószelibe tervezett Vestas márka az ilyen erőművek „krémjéhez” tartozik.
Felmerült a helyigény kérdése is, ami 25 négyzetméter, vagyis töredéke annak, amit egy hasonló teljesítményű napenergia-erőmű elfoglal. A vizuális szmog kérdése kapcsán elhangzott, hogy az erőmű „játszik” a fénnyel, hiszen akár 4,5 kilométeres árnyékot vet, ráadásul az árnyék villog a széllapátok forgása következtében, ami zavarhatja egyes emberek nyugalmát.
A jelenlévő ornitológus több hónapos helyi megfigyelés eredményeit foglalta össze. Megtudtuk, hogy bár 63 féle madárfaj él a térségben, a negatív hatások minimálisak, és ez nemcsak a madarakra, hanem a denevérekre is igaz. Az említett nagy tanulmány több mint egy tucat szakvéleményt fog össze, köztük a levegőre, a földre, a vízgazdálkodásra, a környezeti értékekre stb. gyakorolt hatásokról. A lényeg, hogy minden egyes szakvélemény azt mondja, ha felmerül is a szélturbinák valamilyen negatív környezeti hatása, az leginkább a nem jelentős, elhanyagolható kategóriák szintjén mozog. Sőt, hogy a falu is jól járjon, évente 23 000 eurót kapna a működtetőtől, illetve kilátásban van a kedvezményes elektromos áramhoz való hozzájutás is, bár ez utóbbi még tárgyalások kérdése.
Ezzel le is telt a beszámolókra tervezett egy óra, és jöttek a hallgatóság kérdései, hozzászólásai, s rövid időn belül megváltozott a teremben a hangulat. Az első felszólaló az alsószeli petíciós bizottság elnöke, Keszeli Marek felolvasott egy nyilatkozatot, amely szerint a környéken további új szélerőmű parkok létrehozása van kilátásban, így vizuális szmoggal árasztják majd el az egész térséget. A petíciós bizottság nyilatkozata szerint a szélparkokról szóló információk áramlása kontraproduktív volt, majd rámutatott a nemzetközi tapasztalatokra. Németországban és Ausztriában például a turbinák élettartamának leteltével nem újítják meg a működésüket. Szlovákia jól áll az energiatermelésben, hiszen rendelkezik atomerőművel és vízerőművekkel is, illetve egyre több háztetőre kerül napkollektor.
Ebben a helyzetben helyénvaló feltenni a kérdést, vajon a szélerőművek közel sem egyértelmű környezeti hatásai miatt érdemes-e belevágni ebbe a beruházásba. A petíciós bizottság elnöke szerint az önkormányzatnak meg kell fontolnia a népszavazás kiírását ebben a kérdésben, hogy közvetlenül Alsószeli polgárai döntsenek. Bejelentését nagy taps fogadta a teremben.
Így volt ez a második felszólaló, Katarína Ondrušová esetében is, aki az erdőháti Pokojný vietor polgári társulás tagjaként látogatott el az alsószeli lakossági fórumra. Mint mondta, feladatának tartja, hogy a korábban szerzett negatív tapasztalatait megossza és tiltakozzon a szélerőművek ellen. Beszédében megkérdőjelezte a találkozó első felében elhangzott állítások egy részét, köztük a zajjal kapcsolatos mérések autentikusságát, sőt, a szakvélemények egyes készítőinek legitimitását is kétségesnek tartotta, majd feltette a kérdést a környezeti tanulmányt kidolgozó Envis cég képviselőjének, Peter Socháňnak, hogy vajon hány szélerőművet minősített már negatívnak? A megszólított cáfolta az előtte felszólaló szavait, majd elmondta, hogy 19 év alatt legalább 20-25 erőmű környezeti tanulmányával került már kapcsolatba, és mindegyiknek negatív hatása volt a környezetre, s egyetlen szélparkot sem értékeltek pozitív környezeti hatásúnak. Egyet sem.
A közönség részéről érkező kritikus megjegyzések és kérdések sorát helyhiány miatt nem folytatjuk, de annyit elmondhatunk, hogy ezek főképpen az erőművek keltette vizuális szmoggal, a zajjal, valamint a felsőszeli fürdő és szabadidős övezettől való viszonylag kis távolsággal voltak kapcsolatosak.
A szakemberek igyekeztek válaszolni, de bizonyos hátrányt jelentett számukra, hogy ilyen magasságú szerkezettel a mindennapi gyakorlatban még ők sem találkoztak. Ettől függetlenül felajánlották, hogy tanulmányutat szerveznek az érdeklődőknek az osztrák partner kezelésében lévő határ menti szélerőmű parkba.
A közönség soraiból két helyi önkormányzati képviselő, Florián Milada és Pleva László is szót kért, akik elmondták, hogy szerintük is népszavazással kell dönteni ebben a kérdésben.
Szubjektív véleményünk, hogy a magabiztos információközléssel induló találkozó első része után a kritikus kérdések hatására a közönség elbizonytalanodhatott. A lakossági fórum másnapján Peter Potocký, a VE Telek Kft. egyik ügyvezetője, s egyben az osztrák partner képviselője lapunknak elmondta, fontos, hogy minden kérdésre válaszoltak, s mivel a szélerőművek témája még új a szlovákiai lakosság körében, érthető a tartózkodó álláspont és hogy a lakosok félelmekkel tekintenek a számukra ismeretlen, de másutt jól működő megoldásra. Hozzátette, hogy az esetleges elutasító népszavazást tudomásul veszik.
A Galántai járásban lévő település önkormányzata március 12-én rendkívüli ülést tartott, amelyen napirendre került a szélparkról szóló népszavazás kiírásának a lehetősége is. Kovács Lajos polgármester lapunknak elmondta, az előterjesztést megszavazták, azaz Alsószeliben népszavazásra kerül sor, amelynek az időpontja is ismert. 2025. április 12-én reggel 7-től este 20 óráig lehet majd véleményt nyilvánítani azzal kapcsolatosan, hogy a polgárok támogatólag vagy elutasítóan állnak-e a szélpark létrehozásához. A polgármestertől azt is megtudtuk, az önkormányzat öt képviselője támogatta a népszavazás kiírását, ketten tartózkodtak, két képviselő pedig nem szavazott. A témát portálunkon továbbra is figyelemmel követjük és beszámolunk a Ma7 olvasóinak.
Megjelent a Magyar7 2025/10. számában.
