Ilyen volt a 10. Bőgőtemetés Bősön - Képekkel
A Csemadok Bősi Alapszervezete és a Bősi Önkormányzat közös szervezésében megvalósult a 10. Bőgőtemetés Bősön, a Csemadok-házban. Nagy volt a vigasság, mindenki jókedvűen szórakozott, beszélgetett és volt jelen a tél elűzésénél.
A bőgőtemetés régi csallóközi szokásnak bizonyul, amelynek hagyományát illik megtartani. Emellett a Felső-Csallóközre jellemző a dőre és busó járás, amelyet a múlt hét folyamán ünnepeltek számos csallóközi településen.
Bősön a bőgőtemetés ünnepségéhez hozzátartozik a finom gulyás, a forralt bor és a jó meleg tea. Az emberek már nagyon vágytak a különféle rendezvényekre, hiszen a közösségnek megtartó ereje van, és így a lakosok is élményekben gazdagodtak. A bősiek a legbizarabb maskarákba bújtak erre az estére, és a gyermekek sem maradtak ki a jóból.
,,Marczell Béla: Csallóközi néphagyományok – Népszokások és hiedelmek című kötete foglalkozik a bősi bőgőtemetés ünnepélyével, amelyről tudni kell, hogy a farsang búcsúztatása háromnapos volt. Vasárnap kezdődött bállal, vigadalommal, és még kedden is táncoltak az emberek. Kedden éjfélkor pedig a bíró megkocogtatta az ajtófélfát azzal, hogy vége van a mulatságnak, kezdődik a böjt, haza kell menni lecsendesedni. Azt is meg kell említenem, hogy tánc közben az asszonyokat, lányokat magasra kapkodták a férfiak, hogy a kender is nagyra nőjön, illetve a tyúkok is szaporodjanak, s minél több tojás legyen az udvarban" – világosította fel portálunkat Nagy Anikó, a helyi Csemadok szervezet elnöke.
2021-ben a pandémia miatt sajnos el kellett halasztaniuk a rendezvényt, de idén valóban sokan kilátogattak az ünnepségre. Mint minden alkalommal Zalka Lóránt bújt a plébános szerepébe, hogy méltóképpen búcsúztassa a bőgőt és temessék el az asszonyok nagy sírás rívás, s különféle mókás versek szavalása közepette.
Természetesen a legapróbbakra is feladat várt, hiszen a helyi marokházi óvoda gyermekei versekkel szórakoztatták a közönséget, amelyet a tanítónénikkel tanultak. A gyerekek szintén jól szórakoztak, az ő véleményükre is kíváncsiak voltunk:
– mondta mosolyogva Rigó Szofia néptáncos.
Ameddig volt mit enni, inni, addig mulattak a bősi lakosok.
