2025. március 19., 11:34

Hulladékégető Teszéren? Nem!

Már 2020-ban is felmerült egy hulladékégető építésének lehetősége a Korponai járásban elterülő Teszér község közigazgatási területén. Akkor a kivitelező végül elállt a szándékától, az elmúlt hetekben azonban újra napirendre került a téma.

A teszéri kultúrház
A teszéri kultúrház
Fotó: TASR/Jana Vodnáková

A szűkebb régió lakosai 2020 nyarán online indítottak aláírásgyűjtést a hulladékégető megépítése ellen. A mintegy 1600 tiltakozó arra hivatkozott, hogy Teszér és környezte tiszta, szennyező anyagoktól és vegyi hulladékoktól mentes, s ezt szeretnék megőrizni utódaik számára is:

Nem akarjuk terhelni a levegőt, a természetet, az embereket és az állatokat felesleges, egészségre káros szennyező anyagokkal és hamuval. Hont egy vidéki jellegű terület, viszonylag alacsony népsűrűséggel. Az égetőmű gazdaságos működéséhez nagyon sok hulladékra van szükség, akár 100 000 tonnára évente; mi viszont itt nem termelünk ennyi hulladékot. Ezt be kellene hozni, ide szállítani, ami még nagyobb terhelést jelentene a levegőre és a termőföldre.”
130 ezer tonna hulladék

2025 februárjában újra napirendre került az 1,6 hektáron megépítendő hulladékégető témája. A községi kultúrházban nyilvános vitát is szerveztek, amelyen szót kapott a kivitelező vállalat, a kassai Granya társaság igazgatótanácsának elnöke, Martin Starzyk is. A nagy érdeklődés mellett zajlott nyilvános vitán Starzyk bemutatta a létesítmény építési tervét. Ebből kiderült, hogy 120 millió euróból építenék meg az Energetikai Újrahasznosítási Központot a Teszér településrészét képező Hontudvarnok közelében, egy magántulajdonban lévő telken. Kifejtette, hogy a létesítmény évente 130 ezer tonna kommunális és ipari hulladék feldolgozására lenne alkalmas. A tervek szerint ebből közel 100 ezer tonnát égetnének el, villamos energiát és hőt előállítva ezzel.

A kivitelező vállalat képviselője azzal is érvelt, hogy a megújuló energiaforrások arányának növelésére éppen a hulladék ilyen jellegű energetikai hasznosítása az egyik legelőnyösebb mód, nem beszélve arról, hogy ezáltal csökkenne a hulladéklerakók száma is. Ebben Szlovákia élen jár, mondta, miközben jelenleg csak a hulladék kilenc százaléka hasznosul energiaforrásként. A nem újrahasznosítható hulladékot hidrogénné alakítanák a központban, amelyet például a tömegközlekedésben tudnának üzemanyagként felhasználni. A beruházás előnyei közé sorolta a mintegy száz új munkahely létrejöttét is, majd kiemelte, hogy a légszennyezés mértéke nem növekedne. A legközelebbi lakóövezet lakosainak egészségét nem veszélyeztetné, ahogy a felszíni és a talajvizek minőségére sem lenne negatív hatással.

A nyilvános vitán
A nyilvános vitán
Fotó:  TASR/Jana Vodnáková
Veszélyeztetett források

A beruházás előnyeit és veszélytelenségét vázoló szakember nem igazán győzte meg a helyieket. A község és a lakosság túlnyomó része továbbra is ellenzi a hulladékégető megépítését. Teszér polgármestere, Štefan Foltán hivatalosan is panaszt tett a megyei ügyészségnél. Nehezményezi, hogy a központ a község kataszterében lévő mezőgazdasági területen épülne, továbbá tart a környezet és a talajvíz szennyezésétől, valamint a forgalmi terheléstől is. A térségben élők amiatt is aggódnak, hogy a beruházás veszélyeztetheti a régió virágzó turizmusát, hiszen a hulladékégető a Teszértől 8 kilométerre fekvő gyűgyi ásványvízforrások védőzónájában, illetve további fontos ásványvízforrások, Szalatnya és Szántó községekhez közel épülne.

Ilyen égetőműveket nagyvárosok közelében szoktak elhelyezni, ahol nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Azért is indokolatlan az évi 130 ezer tonna hulladék kapacitással tervezett központ kialakítása, mert a Korponai járásban mindössze 5500 tonna hulladék keletkezik"

– fogalmazta meg közösségi oldalán Gyűgy polgármestere, Dušan Strieborný.

A gyűgyi gyógyfürdő védelme

A napokban Kamil Šaško egészségügyi miniszter a közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy hatályon kívül helyezte az egészségügyi minisztérium rendeletét, amely a gyűgyi természetes gyógyforrások védőövezeteit határozta meg. Leszögezte, hogy a gyűgyi gyógyfürdő továbbra is védelmet élvez, és nem lesz ott semmilyen hulladékégető:

Nem engedem, hogy a természetes gyógyforrások és gyógyfürdők, amelyek pácienseink gyógyulásában segítenek, bármiképpen veszélyeztetve legyenek”

– fogalmazott a miniszter.

A környezetvédelmi minisztérium tehát elutasított minden vitát a hulladékégetővel kapcsolatban, s nem adott ki építési engedélyt.

Megjelent a Magyar7 2025/10. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.