Hogy természeti örökségünk megmaradjon
A 2019-ben alakult Zöld Örökség polgári társulás célja egyrészt megőrizni a Csallóköz északi részén húzódó Tőkési-ág páratlan ökoszisztémáját, másrészt segítséget nyújtani a régió tanintézményei számára, hogy a gyerekekben helyi szinten is kialakuljon a kötődés a természethez. Tavaly áprilisban lapunk is beszámolt a Tőkési-ág vízkészletének gyarapítását célzó tervezetről, amelynek teljesítése idén április végén jár le.
Amikor Jacques-Yves Cousteau, avagy Cousteau kapitány csapata 1991-ben a Tőkési-ág területén kutatott, a csapatnak sikerült egy olyan édesvízi szivacsot azonosítania, amely kizárólag csak ezen a területen él. Ez a tény egyszersmind a víz rendkívüli tisztaságára is utalt, s nagy szerepe volt abban, hogy a területet 1993-ban nemzeti parkká, s egyúttal 5. fokozatú védettségi területté nyilvánítsák.
Ettől kezdve a területre „civileknek” tilos volt a bejárás, ami azt is jelentette, hogy manuálisan nem tisztíthatták a Tőkési-ágat. Előtte rendszeresen kaszálták, rendben tartották a területet és a vizet is tisztították a belehulló növényzettől, a felgyülemlő iszaptól. Igaz, hogy az egyedi flórájú és faunájú területnek az a legjobb, ha az ember nem avatkozik be a természetes folyamatokba, ám ez azzal is együtt jár, hogy a védett terület egyre silányabbul fest. Mégsem ez a legnagyobb probléma.
Ennek hatására a víz elvesztette sodrását és a felszín alatti vízforrások száma is csökkent, így a természetes tisztulás lehetősége sem biztosított, ami miatt a víz zavaros és bűzös lett. Ráadásul azelőtt, hogy védetté nyilvánították volna, több tucat családi, illetve hétvégi ház épült a Tőkési-ág partjain. A védett övezetet tehát részben magántulajdonban lévő területen alakították ki, ami jogi szempontból ellentmondásos helyzetet teremtett. Az akkori döntnökök egyszerűen nem vették figyelembe ezt a tényt, holott a tulajdonosaik legálisan építették a házaikat.
Azzal a legtöbben egyetértenek, hogy a fő cél a vizes ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének helyreállítása, ami szakszerű és ellenőrzött revitalizációt igényel. Célja a természetvédelmi terület eredeti állapotának megőrzése. Ez volt a célja a csallóközkürti Csudai Péternek és pár lelkes aktivistának a Zöld Örökség polgári társulás létrehozásával.
Erre azt felelték, hogy ha tíz éven belül nem nyúl hozzá senki, akkor teljesen kiszárad. Voltaképp ennek a mondatnak a hatására alapítottuk meg a polgári társulást – mesélt a kezdetekről Csudai Péter, aki hangsúlyozta, hogy ő nem természetvédő, hanem csupán egy polgár, akinek fontos, hogy a régió egyedi természeti kincseit az itt élők megőrizzék az utókor számára is, s ezért igyekszik olyanokkal felvenni a kapcsolatot, akik érthetnek ehhez.
A lelkes közösség számára kiderült, hogy egy nagyszabású projekthez legalább félmillió euróra lenne szükség, így tovább kérdezősködtek, míg végül eljutottak a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara, illetve a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat szakembereihez, akik szorgalmazták, hogy a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Tájépítészeti Kara is csatlakozzon ahhoz a projekthez, amely éppen illeszkedik a Norvég Alapnál 1 millió euró értékben kiírt pályázathoz.
A nyitrai agráregyetem által beadott projekttel 2023. április 24-én megjelent lapszámunkban foglalkoztunk. A pályázat értelmében az anyagi forrásokat 2024. április végéig fel kell használni.
A mokradeklatovske.sk honlapon részletesebben is megismerkedhetünk az aktivitás fő céljaival. A beavatkozások a megfelelő vízhozam és vízmélység kialakítására irányulnak majd, de figyelmet fordítanak az élőhelyek állapotának és a víz minőségének felmérésére. Ezenkívül fontos feladat annak megoldása is, hogy indokolt esetben – szakmai és természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett – milyen módon valósíthatók meg a beavatkozások. A jelenlegi utolsó, manuális aktivitásról szóló bejegyzés tavaly márciusban került ki a honlapra, és nyolc, az évek alatt nagyon magasra nőtt fűzfa megmetszéséről számol be. A vizsgálati eredményeket és a konkrét beavatkozások menetének pontos leírását április végéig kell ismertetni a nyilvánossággal a honlapon.
Az önkormányzatok részéről a legnagyobb kifogás az volt, hogy a Kis-Duna vize a legtöbb szakértő szerint finoman fogalmazva sem olyan minőségű, hogy az jótékonyan hatna a mellékág élővilágára.
Csudai Péter szerint a projektben azzal léptek előre, hogy több helyi iskolában és óvodában tartottak beszámolót, amelynek során bemutatták a gyerekeknek a Tőkési-ág élővilágának sokszínűségét.
A Zöld Örökség polgári társulás további sikeres pályázatával 40 regisztrált taggal, köztük óvodákkal és iskolákkal közösen indította el a Mindenki másban jó című természetvédelmi játékot, amelynek a feladatait eredetileg a szenyicei vízi cserkészek dolgozták ki.
A weboldalunkon (zoldorokseg.sk/) megtalálható az egyes óvodák és iskolák eddigi eredményeinek ismertetése – avatott be a részletekbe Csudai Péter.
A Tőkési-ág revitalizálásával kapcsolatos munkákat pedig a továbbiakban is figyelemmel követjük.
Megjelent a MAGYAR7 4. számában.
