Hiába lesz kapitány, ha nem lesz hajója…
Igazi szerető tyúkanyója a Csemadok közösségének a friss életműdíjas Száraz Erzsébet. Amatőr színjátszók generációinak nevelője, a nagyfödémesi kulturális élet egyik mozgatója, örökké fiatal és aktív szervezője, akivel mindig öröm a találkozás és a közösségi munka.
Száraz Erzsébetet, vagy nemes egyszerűséggel Böbét hosszú évek óta a barátaim sorában tudhatom. Böbe mindig gondos és jókedvű, évtizedek óta őre és mozgatója a változatos mátyusföldi csemadokos életnek. Meghívásai egy-egy rendezvényre szívből jövőek, hiszen ugyanúgy is szervez: szeretetből, a közösség összetartásának reményében. Idén a magyar kultúra napján Csemadok Életmű Díjat kapott munkássága elismeréseként.
Beszélgetésünk során elsőre nehéz kérdést teszek fel, szerinte hol van az a pont, ahol napjainkban meg tudja érinteni a Csemadok az emberek szívét és lelkét. Tudja jól, minden embert más és más érdekel. Az a pont szerinte a közvetlen kapcsolattartásban keresendő.
Ha pedig a magyarságunkra gondolok, akkor a kérdésre a választ a nemzeti ünnepekre készített műsorok adják. Mi nagyon aktívan együttműködünk a Borsos Mihály Alapiskolával. Szinte minden megemlékezést közösen szervezünk. Az iskolának van egy ifjúsági irodalmi színpada, a Csemadoknak pedig egy felnőtt zenés irodalmi színpada. A bemutatók után a nézők sokszor könnyes szemmel köszönik meg a műsort és gratulálnak az előadáshoz. Ilyenkor úgy érezzük, hogy eljutottunk az emberek szívéhez, lelkéhez – felel a díjazott, aki már egészen fiatal korában, kilencedikes alapiskolásként került kapcsolatba a mára már hetvenhatodik évébe lépő szervezettel.
– 1970 májusában Ki mit tud? műsort szervezett a Csemadok helyi szervezete a felnőttek számára. Az akkori osztályfőnököm, Svarda János tanító bácsi a vezetőség tagja volt. Őt kértem meg, hogy a felnőttek között versmondás kategóriában én is versenyezhessek. Abban az időben ez nem volt könnyű dolog, de végül egy másik osztálytársammal, aki nagyon szépen énekelt, mind a ketten ott lehettünk – mesél Böbike. Innen már egyenes út vezetett tovább, és az ősz folyamán tagja lett a helyi szervezetnek. Akkor kezdte a gimnáziumi tanulmányait és hamarosan tagja lett a vezetőségnek, melynek munkájából kultúrfelelősként vette ki a részét, elsősorban szervezési munkák és a műsorok konferálása volt a feladata.
– Abban az időben sok-sok szlovákiai magyar íróval, költővel kerültünk emberközelbe. Évente több író-olvasó találkozót, beszélgetést, előadást rendeztünk. Talán néhány nevet megemlítenék, Lovicsek Béla, Csontos Vilmos, Tóth Elemér, Ordódy Katalin, Dávid Teréz, de meghívtunk másokat is, például Buzánszky Jenőt, Vikidál Gyulát, Fa Nándort, Bauer Győzőt és Püspöki Nagy Pétert. Valamennyi találkozás felejthetetlen élmény volt számomra.
De nem feledkezhetünk meg azokról a rendezvényekről sem, amelyek felkeltették a község és a helyi Csemadok iránt a figyelmet. Ezek voltak 1988 és 1994 között a nyári művelődési táborok, a nemzetközi népzene- és néptánctáborok 1994 és 1996 között. Ezek hatására hirdettük meg 2006-ban a Mátyusföldi Fesztivál első évadát. Ez a többnapos kulturális fesztivál azóta 18 évadot ért meg, amelyen elsősorban helyi és régióbeli, illetve a testvértelepülésekről érkező képzőművészek, írók, előadók és művészeti csoportok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra.
A Csemadoknak a 21. században is megvan a létjogosultsága, hiszen kell, hogy valahová tartozzunk, kell, hogy valami összekössön bennünket. S végső soron ez a válasz született a több mint 600 fős tagság körében – magyarázza rendületlen hittel Száraz Erzsébet, akinek több mint fél évszázados munkáját ismerték el a Csemadok Életmű Díjjal. A díjra nemcsak személyének elismeréseként tekint, szerinte ez a nagyfödémesi Csemadok minden tagjáé, hiszen, ha ők nem lennének, akkor rá se lenne szükség vezetőként.
A vezetőséggel közösen újabb és újabb rendezvények szervezésével tegyük színesebbé a nagyfödémesi közösségi életet. Hívjuk a fiatalabb generációk képviselőit is. A községen belül az önkormányzattal, az egyházzal, az egyes társadalmi szervezetekkel, a művelődési házzal, az iskolával és az óvodával is aktívan együttműködünk, s ezt szeretnénk még jobbá, eredményesebbé tenni.
