Hétszilvafás fiatalok
Három lelkes fiatal – Novák Bálint kertészmérnök, Haják Norbert jogász és Nagy Leo orvos – alapította a Hét Szilvafa polgári társulást. Hétszilvafás nemesnek nevezték a magyar nemesség alsóbb rétegét, akik csekély földbirtokkal rendelkeztek. A fiatalok névválasztása azt üzeni, nem szükséges hatalmas terület ahhoz, hogy valódi változást érjünk el. Ők hisznek benne, hogy a faültetés és a közösségépítés a jövő kulcsa.
Esztergomban beszélgetünk, ahol a víz világnapján ismertették társulásuk célkitűzéseit. Vallják, aki fát ültet, jövőt teremt. Mindannyian a világ részei vagyunk, ezért fontos visszakapcsolódnunk a természethez. Látják, hogy sok fiatal, aki kis birtokot örököl, azonnal megválik tőle, pedig varázslatos dolgokat lehetne létrehozni rajta.
Novák Bálint Párkányból elmondja, mindhárman tudták, az agráriummal szeretnének foglalkozni. Ezért hozták létre a polgári társulást, amelyet tavaly novemberben jegyzett be a szlovák belügyminisztérium.
Azon nyomban nekiláttak az első projektnek – fákat ültetnek Szlovákia közintézményeiben – óvodákban, iskolákban, közterületeken, utak mentén –, mindezt pedig közösségformáló eseményekké alakítják.
– magyarázza Nagy Leo, aki Pozsonyban nőtt fel és Angliában végezte az orvosi egyetemet.
Első akciójuk Esztergom és Párkány közös faültetése volt, amely egy jelképes facserében csúcsosodott ki. Társulásuk szelídgesztenyefát ajándékozott Esztergomnak, míg az Esztergomi Természetbarátok Egyesülete egy Szent István-hársfát adott Párkánynak. Mindkettő erős, hosszú életű fafajta. A cserére a Mária Valéria híd közepén került sor, a fákat pedig a két város ikonikus helyszínein ültették el a 10 Millió Fa kezdeményezés keretében. A gesztenyefa a Vaskapunál, míg a hársfa Párkány központi parkjában kapott helyet, jelképezve a két település közös jövőbe vetett hitét.
– mondja Norbert.
A víz világnapján Ipolypásztón is ültettek szelídgesztenyefákat, ahol a helyi, 15. századi református templomot korábban fenyőfák övezték, ám azok veszélyessé váltak és ki kellett őket vágni. A polgármester és a helyi tiszteletes asszony is örömmel fogadta a kezdeményezést.
Novák Bálint bekapcsolódott a szelídgesztenye szaporításába is.
– Mivel az európai szelídgesztenye veszélybe került, kéregrák támadta meg, ezért olyan fajtákkal kell keresztezni, amelyek ellenállóbbak. Nekem különösen kedves ez a fa, gyermekkori élményeket idéz, amikor téli estéken gesztenyét sütöget a család – meséli Bálint.
A természet szeretete békét hoz az ember lelkébe. Közösséget teremt, amely nemcsak az összetartozás örömével ajándékoz meg, hanem hosszú távon is jobbá teszi az életet és a környezetet.
A faültető fiatalok filozófiája, hogy mindenki felelős a környezetért, ahol él, és a természetvédelem legörömtelibb módszere pedig a faültetés.
– Maga az ültetés is élvezetes tevékenység, eredménye pedig generációkon átívelő. Árnyékot ad, termést hoz, és összekovácsolja az embereket. Célunk, hogy minél több települést bevonjunk ebbe a kezdeményezésbe, mert a digitális világ elszigetel, de a közös aktivitások összekapcsolnak – sorolja Norbi, a Pozsonyból származó, Budapesten praktizáló jogász.
A fiatalok tervei között szerepel erdőkert, fás legelő és permakultúrás projekt is. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a monokultúrás gazdálkodás a legtöbb esetben gyorsítja a talajeróziót, és mára sajnos szinte teljesen feledésbe merült az egymást erősítő növénytársulások ismerete, pedig ezek jelentik a jövőt. Fontos lenne, hogy a családok, a háztartások – ha csak részlegesen is – törekedjenek az önellátásra. Tevékenységükkel erre is szeretnék felhívni a figyelmet.
Egyelőre saját forrásból vásárolják a facsemetéket, de pályázati támogatásokra, valamint a helyi kis- és középvállalkozói réteg támogatására is számítanak. Egy esztergomi patrióta hölgynek annyira megindította a szívét a történetünk, hogy azonnal száz euróval támogatta az ügyüket.
– Az emberek félnek attól, hogy amit csinálnak, az túl kevés, és inkább nem csinálnak semmit. Felteszik a kérdést, az a pár kiültetett fa ugyan mit segít? Nem holnap nő meg, és ha hoz is termést, csak évek múlva. A hosszú távú szemléletmód sajnos eltűnőben van, pedig régen az apák az unokáiknak ültették a fákat – mondja Bálint. Kitér arra is, remélik, hogy folytathatják az együttműködést a 10 Millió Fa Alapítvánnyal, amelynek célja, hogy minden ember ültessen legalább egy fát az élete során. Ha mindenki így cselekszik, a világ élhetőbb hellyé válik.
A fiatalok inspirálni szeretnék az embereket, hogy ők is találják meg saját módszerüket környezetük szebbé, élhetőbbé tételére. Örömmel tapasztalják, hogy szerveződnek a közösségek, különböző hátterű, de hasonló szellemiségű emberek tudnak együtt dolgozni környezetükért, hiszen a helyiek ismerik leginkább saját adottságaikat és lehetőségeiket.
Társulásuk célja a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv megvalósítása. Bár mindhármukat hívták már külföldre dolgozni, de maradni akarnak a magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében. Ők a közösség erejében hisznek, mert szerintük az tartja itthon a fiatalokat.
Megjelent a Magyar7 2025/13. számában.
