Hazai iskolakertekkel a magyarországi jó példa nyomán - KÉPEKKEL
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Regionális Pedagógiai Központja által megtartott XXVIII. Komáromi Pedagógiai Napok kísérőrendezvényeként nyílt meg a magyarországi Iskolakertekért Alapítvány és a Nemzeti Művelődési Intézet Sokszínű iskolakert című vándorkiállítása a helyi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola folyosóján. A nagy érdeklődést kiváltó téma kapcsán dr. Halbritter András Alberttel, a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Szakmódszertani Tanszékének docensével és hazai iskolaigazgatókkal, diákokkal is elbeszélgettem.
Visszaemlékszem a diákéveimre, amikor a pedagógusaink a nagyszünetben megengedték, hogy majszolgassunk a munkára nevelés órán az iskolakertben termesztett friss zöldségfélékből. Legkapósabbnak a sóska és a retek bizonyult, a kóstoló pedig további lelkes, szorgos kertészkedésre ösztönzött minket.
A 20 panelből álló, Sokszínű iskolakert bemutatja az iskolakert tervezését, történetét, továbbá a hagyományőrzéshez, az egészséges életmódhoz fűződő viszonyt.
– Kiállításunk fotóanyagát és a jó gyakorlati megoldásokat az iskolakert-hálózathoz tartozó pedagógusok küldték el a www.iskolakertekert.hu honlapunkra. Ez a hálózat egy általunk szervezett, tudásmegosztó közösség, amelyhez valamennyi óvoda- és iskolakert csatlakozhat. Országos iskolakert-hálózati találkozókat is tartunk, ahol minden évben átadjuk az Iskolakertekért Díjat. Magyarországi és külhoni, köztük felvidéki tagjaink is vannak, s a beküldött anyagaik segítségével átfogó képet kaptunk az iskolakertekről. A vándorkiállításunk már beutazta Magyarországot, és a külhoni magyarság által lakott több helyszínen, például a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen is látható volt.
– Az általunk koordinált pályázatokon, amelyek kapcsán képzéseket, mentorálást is tartunk, mindig túljelentkezés van. Egyre többen tudatosítják, hogy az iskolakert jó a gyerekeknek és jó a társadalomnak is jó. Bővebben kifejtve, a gyermek sokrétű fejlesztésére nyílik lehetőség az iskolakertben, amihez nem kell sok pénz és rövid idő alatt megvalósítható.
Sok pozitív visszajelzést kapunk a gyerekektől és a pedagógusoktól is, vagyis érdemes ezzel foglalkozni.
A Komáromi járás több alapiskolájában van már iskolakert, és sok helyen fontolgatják a kialakítását. Czibor Angelika, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója elmondta, akkor döntöttek az iskolakert kialakítása mellett, amikor azt tapasztalták, hogy már a falusi gyerekek is távolodnak el a természettől.
– magyarázta az iskolavezető.
Ezért, amikor 2020-ban véget ért a „covidos” online oktatás, belefogtak a kert kiépítésébe. Egy ügyes apuka elkészítette a 60x120 centiméter nagyságú kertészládákat, amelyeket szétosztottak az osztályok és a napközis csoportok között. Az iskolaudvar napfényes, széltől védett oldalán elhelyezett magaságyásokban zöldségféléket, gyógy- és fűszernövényeket termesztenek, minden osztály maga dönthette el a pedagógusával együtt, hogy mivel szeretne foglalkozni.
– A gyerekek szeretik ezt a munkát, örülnek, ha látják, hogyan lesz a magból növény, majd termés. A hagymából, a zöldségekből pedig uzsonnát készíthetnek maguknak. A tavasz közeledtével újból feltöltik a ládákat földdel, tápanyaggal, majd veteményeznek. Rendszeresen gyomlálgatják és ritkítják a veteményest. A nyári vakáció alatt, távollétükben a nevelőnőnk vállalja a növények gondozását egy másik kollégájával együtt. A tavasz folyamán regisztrálunk az összmagyar iskolakert-hálózathoz, a honlapjára pedig feltöltjük az iskolakertünkről készített fotóinkat, másokat is ösztönözve a csatlakozásra.
Becse Norbert, a naszvadi magyar alapiskola igazgatója elmondta, hogy hamarosan náluk is létesül iskolakert.
– Amikor odakerültem, az iskolának se műhelye, se kertje nem volt. Azóta már sikerült felújítanunk az iskolai műhelyt, az előző évben befejeztük egy kültéri tanterem létesítését. Terveink szerint annak a végében alakítjuk ki az iskolakertünket. Naszvad korábban falu volt, csak 2020. január 1-től emelték városi rangra, de továbbra is sok helyi lakos kertészkedik. Fontosnak tartjuk, hogy az itteni gyerekeket megtanítsuk a növények termesztésére és a gazdálkodásra. Azért is, mert manapság egyre nagyobb figyelem hárul az egészséges életmódra, az őstermelők, a háztáji gazdálkodók által megtermelt egészséges élelmiszerekre. Mi pedig kedvet akarunk ébreszteni a gyerekekben a kertészkedéshez. Szívesen szorgoskodnak és tanulnak a friss levegőn, ami az egészségüknek is jót tesz, s ugyancsak élvezik, hogy a saját munkájuk eredményét el is fogyaszthatják.
Ez mind megtalálható a komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kertjében, amelyet négy évvel ezelőtt létesítettek, s miután évről évre bővítették, immár 200 négyzetméteren gazdálkodnak a gyerekek.
– Az egyes évfolyamok között szétosztottuk az ágyásokat, hogy már kiskoruktól – eleinte játékos formában – a kerti munkára szoktassuk a tanulókat. Az elődömmel, Majer Péter igazgatóval az volt a célunk, hogy az elméleti ismeretgyarapítást hatékonyan összekapcsoljuk a gyakorlattal. Kidolgoztunk egy pályázati kérelmet, amely sikeres lett, s a kert létesítéséhez az Általános Hitelbank (VÚB) Alapítványától kaptunk támogatást, amit az iskola költségvetéséből további összeggel egészítettünk ki – idézte fel a kezdeteket Kováč Klaudia igazgató.
– Virágoskertet létesítettek, továbbá paprikát, paradicsomot, cukkinit és más zöldségféléket, fűszernövényeket is termesztenek, valamint eper- és málnabokrokat, illetve gyümölcsfákat is ültettünk. A termést elfogyaszthatják, például ízletes kenőkrémek formájában, s a szervezetük vitaminkészletét is gazdagíthatják. Tervben van a régi kiskonyhánk felújítása, ahol majd többen elférnek, s további finomságokat készíthetnek a termésből. Úgy tűnik, hogy nagyon szeretnek a kertben tevékenykedni, aminek sok pozitív hozadéka van, ezért más iskoláknak is szívből ajánlom hasonló kert létesítését!
Az igazgató által elmondottakat Suba Kata kilencedikes tanuló is megerősítette.
– Az osztálytársaimmal együtt hetedikes korunktól dolgozgatunk az iskolakertben. Főleg technikai nevelés órákon szoktunk kimenni a kertbe, először, hogy ott megteremtsük a növények fejlődéséhez szükséges feltételeket, majd vetünk, locsolunk, gyomlálunk. Én a családommal Paton lakom, s odahaza is van kertünk, ahol kamatoztatom az iskolakertben megtanultakat, például az ültetés, a gyomlálás helyes módját. Nyilván minden tanítási órán elvárás, hogy csináljunk valami hasznosat, de én ezt nem kötelességként fogom fel. Motiváló, hogy mi is segédkezhetünk odakinn, kikapcsolódhatunk a friss levegőn, ahol a tanítóink is közvetlenebbek, mint a tantermekben. Persze, lustább osztálytársaim is vannak, akik inkább kivonnák magukat a közös munkából. Egyszer talán ők is kedvet kapnak hozzá, talán éppen azért, mert a kertben szedett friss gyümölcs és zöldség sokkal finomabb, mint az, ami napokig a boltokban áll.
Megjelent a Magyar7 2024/11. számában.
